Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - SZEMLE

adatok, a közművelődési felhasználás lehetőségei és módszerei. A legszélesebb érdeklődésre számottartó és a résztvevők kívánságainak, vállalt témájának rugalmas figyelembe vételét is biztosító tudományos programnak, meg a korábbi tanácskozás sikerének köszönhető, hogy az 1980. szeptember 30-október 2-a között lebonyolított második konferencia minden tekintetben felülmúlta az előzetes várakozásokat és megérdemelt hazai és nemzetközi elismerést váltott ki. Tizenkét országból 175 résztvevő érkezett megyénk székhelyére, köztük 69 előadóként. A szocialista országokból 45, az európai tőkés országokból 13 szakember vett részt a tanácskozáson. (A magyar résztvevők száma 117 volt.) A 69 előadásból 36-ot a külföldi szakemberek tartottak. Csehszlovákia 17 kutatójából 10, Jugoszlávia 15 kutatója közül szintén 10 vállalt referátumot. Négy-négy előadást tartottak a Szovjetunióból illetve Romániából érkezett vendégek. A konferencia hét olasz résztvevője közül három tartott kutatási beszámolót. A nemzetközi tanácskozás fontosságát emelte ki az ünnepélyes megnyitón Púja Frigyes elvtársnak, Békés megye országgyűlési képviselőjének előadása, amelyben a Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikájának elveit és megvalósult eredményeit elemezte. Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, hazánk külügyminisztere, nemcsak a konferencia fővédnöki tisztét vállalta, hanem az előkészítő munkát is segítő figyelemmel kísérte. A megnyitón részt vett Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP KB tagja is. A megyei szervek nevében Becsei József, a Megyei Tanács elnökhelyettese, a vendéglátó város nevében Araczki János tanácselnök köszöntötte a tanácskozást. Aki az Ifjúsági és Uttörőházban végigülte és végighallgatta a három szekció általa kiválasztott (és magyar, orosz vagy német nyelven, esetenként más nyelven elhangzott) referátumait, igazi nemzetközi konferenciát láthatott. Olyat, amilyen ebben a méretben még nem sok zajlott le Békéscsabán. A tanácskozás három hivatalos nyelvén megoldott szinkrontolmácsolás is, a kiegészítő programok (folklór-est, nemzetiségi könyvkiállítás és -árusítás) is a rendezőség példás munkájáról, körültekintéséről adtak bizonyságot. A két napon át tartó eszmecsere fő eredményeit összefoglalni nem könnyű. A jelenlevők és a tudományos világ egyaránt a konferencia valamennyi előadását publikáló és 1981-ben megjelenő kiadványból ismerhetik meg az elhangzottakat teljes egészében, miután a három szekció munkája egyidőben folyt. Csak jelzésként említjük meg, hogy 27 előadás foglalkozott a hazánkban élő nemzetiségek néprajzával, történetével, hagyományainak elő erejével, és 14 referátumot hallhattak a résztvevők a szomszéd országokban élő magyarok népi kultúrájáról. Megyénkből hárman tartottak előadást: Grin Igor, Krupa András és Tábori György. A harmadik napon a vendégek kiránduláson ismerkedtek a megyénkbeli nemzetiségek lakta településekkel, a nemzetiségi anyagot bemutató tájházakkal, múzeumi egységekkel. (Battonya, Tótkomlós, Békéscsaba, Gyula) A konferencia tiszteletére nyílt meg Tálasi István professzornak, a Magyar Néprajzi Társaság elnökének avatóbeszédével a Munkácsy Mihály Múzeumban a ,,Néprajzi csoportok Békésben" című, két nagy teremre terjedő, komplex néprajzi és történeti állandó kiállítás. (A hosszú ideje folyó tárgyi gyűjtésre és történeti feltárásra alapozott kiállítás ismertetésére folyóiratunk visszatér.) A tanácskozásra szántuk a Békési Elet 1980. évi 3. számának több tanulmányát, s ez alkalomból jelent meg a Bibliotheca Bekesiensis 20. köteteként Krupa András sajtó alá rendezésében a ,,Szlovákok Békéscsabán" című gyűjtemény, három régi szerző értékes forrásszövegeinek újrakiadásával. (Ez utóbbira is visszatérünk hasábjainkon.) A nemzetközi tanácskozás záróülése egyhangúlag elfogadta, hogy öt év múlva a konferenciát ismét meg kell rendezni. Az előkészítő munkát nemzetközi bizottság végzi. A Békéscsaba és Békés megye nemzetiségi adottságait jól felhasználó konferencia külföldön is számontartott, a kölcsönös erdekeknek megfelelő együttműködést megtestesítő, magas színvonalú tudományos fórummá nőtt. A továbbgyűrűző hatás egyelőre nem is mérhető le pontosan, de minden bizonnyal átfogja Európa jelentős részét. A rendezvény tartalmi és szervezeti fejlődése nemzetközi érdekeket szolgál. A résztvevők száma nyilván tovább növekszik. A konferencia fő témakörei még jó ideig állandónak tekinthetők, a kialakult gyakorlat szerint. Végeredményben eddig is szerepeltek különböző, a néprajzkutatással különösen szorosan összefüggő történeti vonatkozások, összességében mégis erősíteni lehetne az önálló •260