Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - MŰVELŐDÉS - Csende Béla: Békés megye művészeti életéről

24 közterületi képzőművészeti alkotás elhelyezésére került sor a megyében. Örvendetes, hogy a beruházások fedezetéből egyre nagyobb részt alkotnak a megyei és helyi erőforrások, összességében megközelítik az 50 %-ot. Folyamatban van további 23 alkotás megvalósítása. A Gyulán létrehozott Kohán Múzeum gazdagította a megye képzőművészeti életét. Éppen ez bizonyítja, hogy a megye más városaiban is indokolt kiállító termek létesítése. Békéscsabán a Jókai Színház épületében lévő volt Vigadó, kiállító és hangversenyteremmé való átalakítása indokolt, a műhelyház felépítése után rendezhető be. Békés megye városaiban és nagyobb településein az utóbbi évtizedben rendszeressé váltak a képzőművészeti kiállítások, tárlatvezetések, művész- és közönség-találkozók. Különösen az ifjúság és munkásság körében nőtt az érdeklődés a képzőművészeti alkotások látogatása iránt. Békéscsabán grafikai, Gyulán képzőművészeti, Békésen művészeti tábor működik a nyári hónapokban. A megyében 27 olyan képzőművész él, aki tagja a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, de foglalkoztatásuk nem egyenletes. Békéscsaba város a képzőművészeti élet fejlesztése érdekében a közelmúltban 5 műtermes lakást adott át fiatal képzőművészek részére, amelyet a Művészeti Alappal közösen építtetett fel. A színházművészet megbecsülését és támogatását jelenti az a 27 garzonlakás, amelyet a Jókai Színház művészeinek biztosított. Képzőművészeink jelentős szerepet vállalnak megyénk művészeti, esztétikai nevelőmunkájában, figyelemre méltó módon segítik az amatőr képzőművészeti csoportokat, a képzőművészeti tevékenység kibontakozását, fejlesztését. Kohán Műhely néven Békéscsabán művészeti műhely jött létre a képzőművészek összefogására, szocialista tartalmú művek létrehozása érdekében. d) Zeneművészet Az Országos Filharmónia Békés megyében több mint 20 éve rendez rendszeresen hangversenyeket a felnőtt közönségnek, ifjúsági bérleti hangversenyeket pedig a tanuló ifjúság részére (kezdetben az általános iskolások, később a középiskolások, 1975-től a szakmunkások részvételével). Az ifjúsági hangversenysorozatok országos összehasonlításban is kiemelkedőek, s közel egy évtizede az országos élmezőnyben foglalnak helyet. Az 1979/80-as évadban az ifjúság részére 31 helyen 38 sorozatot rendeztek, s évi 150 hangversenyt tartottak, több mint 12 000 bérletezővel. Az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltsége és az oktatási, közművelődési intézmények tervszerű, tudatos együttműködésének köszönhető e kiemelkedő eredmény. A hangversenyek magas száma mögött nagyon tudatos zenei nevelő munka húzódik meg, mivel a látogatók tervszerűen ismerkednek meg a hangszerekkel, a klasszikus és modern zeneművészeti alkotásokkal, szakavatott közreműködők részvételével, kiváló zeneművészek tolmácsolásában. Igen pozitívnak ítélhető meg az a tény is, hogy az ifjúsági hangversenyeken a megye vezető művészeti együttesei is rendszeresen közreműködnek (a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar, a Békés megyei Pedagógus Női Kar, Bartók Béla vegyeskar, a gyulai, orosházi és szarvasi kamarazenekar). A felnőttek részére Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Szarvason rendeznek hangversenyeket, de Békéscsaba és Gyula kivételével aránylag kevés számban. A megye zenei életében jelentős színt és gazdagodást hozott, illetve jelentett 1976 óta a Békés-tarhosi Zenei Napok megrendezése. Ez az egyre nagyobb szerepet vállaló és jelentő zenei rendezvény magas színvonalon és jól szolgálja megyénk zenei és énekkari életét, a zenei nevelést. A zenei nevelés fontos területeként ítéljük meg a megyében működő 6 állami zeneiskola (Battonya, Békés, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas) zenei alapműveltséget nyújtó tevékenységét is. Zeneiskoláink különböző tanszakain több mint 2000 fő tanul, 74 főfoglalkozású zenetanár irányításával. A zenei nevelő-oktató munkával függ össze és gondot jelent az a tény, hogy a zeneiskolát végzett tanulók döntő többsége - kivéve azokat, akik a zenei pályát választják élethivatásuknak és továbbtanulnak - zenei önképzését nem tartja fontosnak, és nem működik közre a különböző műkedvelő művészeti csoportokban, de még a hangversenyeket is ritkán látogatja. 232