Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT BARTÓK BÉLA - Csende Béla: Bartók Béla és Békés megye
,,... Mind e parasztzene tanulmányozása azért volt számomra oly döntő fontosságú, mert lehetővé tette a felszabadulást az eddigi dúr- és moll-rendszerek egyeduralma alól. Ugyanis a gyűjtött dallamkincsnek túlnyomó, s éppen értékesebb része a régi egyházi hangnemeken, illetőleg ó-görög, sőt még primitívebb (névszerint pentatonikus) hangnemeken épült, azonkívül tele van a legszabadabb és legváltozatosabb ritmusképletekkel és iitemváltozásokkal, mind a rubató-féle, mind pedig a tempo giusto előadásban. Ilyen módon bebizonyult, hogy a régi s műzenékben már nem is használatos hangsorok mit sem veszítettek életképességükből. Újból való alkalmazásuk újfajta harmonikus kombinálásokat tett lehetővé. A diatonikus hangsornak ilymódon való felhasználása a megmerevült dúr-moll - skálától való szabaduláshoz vezetett s végső következménye az lett, hogy ma már a kromatikus tizenkétfokú hangrendszer minden hangja szabadon és önállóan alkalmazható. 1 5 Bartók Béla népdalgyűjtő és feldolgozó zeneszerző eredményei, sikerei nem voltak ismeretlenek Békés megyében, különösen nem szűkebb ismerősei körében. Annyira nem, hogy a Békés megyei Közlöny 1909. március n-i számának tárca rovatában Egy magyar művészhez, Bartók Béla zeneakadémiai tanárhoz címmel Sántha Sándor Vésztő sziladpusztai tanító írt verset. 1 6 Ebből idézünk most részleteket: ,,... Kedves Mester az ön nagysikerű Szvitje A szép magyar stilust „nyugathoz" elvitte Ős szittya virtussal kivágta a rezet! Nemzeti köntösben új csapáson vezet. ... Megmutatta az Ön magyar Géniusszá, Hogy orkeszterben is van helye, van jussa Cimbalom-tiliiikó- és tárogatónak Ha magyar lélekből önérzetten szólnak Nagy művészetének alkotó ereje Sok drágakincsünket veszni ne engedje! Hozza fel a mélyből, s bő művészi kézzel, Szent büszkeségünkre ossza köztünk széjjel. Azt sem vesszük zokon, ha gazdag kincstára A nagyvilág előtt sarkig lesz kitárva."... Születésének századik évfordulóján elsősorban Bartók Béla Békés megyei kapcsolatainak megerősödéséről, állandósulásáról (nemcsak népdalt gyűjteni, hanem megpihenni, erőt gyűjteni, élményt szerezni, alkotni járt vissza-vissza Békés megyébe, a testvéri, családi szereteten túl, sőt hangversenyeket is szívesen vállalt Békéscsabán), népdalgyűjtő tevékenységének kibontakozásáról, az ott szerzett gazdag élményanyag felhasználásáról kívántunk szólni eredeti dokumentumok tükrében, ezzel emlékezve és adózva emberi, zenei nagyságának. JEGYZETEK 1. Bartók Béla levelei. Szerkesztette Dcmény János. Zeneműkiadó Budapest, 1976. 58. 1. 2. loan T. Florea: Bartók Béla Arad megyében c. tanulmánya (kézirat) 3. 99 Bartók levél. Az előszót írta és a szövegeket válogatta László Ferenc. Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1974. 8-9. 1. 4. Bartók Béla levelei. Szerkesztette Dcmény János. Zeneműkiadó Budapest, 1976. 61-62. lap. 5. Bartók Béla levelei. Szerkesztette Demény János. Zeneműkiadó Budapest, 1976. 242. 1. 6. Bartók Béla levelei. Szerkesztette Dcmény János. Zeneműkiadó Budapest, 1976. 83. 1. 7. Uo. 8. Bartók Béla levelei. Szerkesztette Demény János. Zeneműkiadó Budapest, 1976. 84.1. 9. Bartók Béla Válogatott zenei írásai. Összeállította Szöllósy András. Magyar Kórus, 1948. 9. 1. 10. Bartók Béla levelei. Szerkesztette Demény János. Zeneműkiadó Budapest, 1976. 108. 1. 11. Uo. 112-113. 1. 12. Uo. 113. 1. 13. Uo. 114-115.1. 14. Uo. 397-115. Bartók Béla válogatott zenei írásai. Összeállította Szöllősy András. Magyar Kórus, 1948. 9. 1. 16. Erre Miklyajenő, a szeghalmi közgyűjtemény vezetője hívta fel a figyelmet, illetve kutatta fel Sántha Sándort, Kivolt Bartók Béla első megyénkbeli krónikása című írásában. Megjelent a Békés megyei Népújság 1978. december 31-i számában. 224
