Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Forján Mihály: Az integráció szerepe Békés megye mezőgazdaságában

nagyrészt a hozam jelentős növekedése miatt. A munkatermelékenység két-háromszorosára nőtt. A rendszerben lévő gazdaságok tevékenysége serkentően hatott azokra az üzemekre is, amelyek nem voltak tagjai a rendszernek. Az állattenyésztés területén nehezebben alakultak ki a feltételek termelési rendszerek szervezésére. Több rendszerben hiányoztak a termelési rendszerek alapvető tartalomjegyei. Megyénkben a húsprogram megvalósítása érdekében 1969. évben indult meg az állattenyésztés koncentrálódása és szakosodása. Beindult a különböző rendszerű szakosított tehenészeti és sertéstelepek beruházása. Megyénkben az alábbi főbb állattenyésztési rendszerek fejtik ki tevékenységüket: - A szarvasmarhatenyésztésben a BOSCOOP, az AGROKOMPLEX, és a TAURINA tej- és húságazat alakított ki termelési kapcsolatot. - A sertéstenyésztésben a BÁBOLNA, az AGROKOMPLEX, a KAHYB, a MISR. az ISV termelési rendszer létesített kapcsolatot a megye gazdaságaival. - A juhtenyésztés területén a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet gesztorával juhhús és gyapjútermelési kapcsolat jött létre az FLR keretén belül. - A kisállattenyésztés vonatkozásában a HUNNIAHIBRID Broyler Termelési Rendszer a Bólyi Étkezési Tojás Termelési Rendszer, a Fehér Gyémánt Broyler Pulyka Termelési Rendszer, a Palotási Kacsatenyésztési és Pecsenyekacsa Termelési Rendszer tart fenn termelési kapcsolatot. Az állattenyésztési termelési rendszerek - a baromfi kivételével - még nem érte cl azt az elvárható termelési szintet, amellyel elfogadhatóan bizonyítani tudja működésének az ágazatra gyakorolt kedvező hatását. A kölcsönös anyagi érdekeltség még nem alakult ki. A szervezők érdekeltsége az állatlétszám és a tcrmékkibocsájtás növelése irányában hatott. A rendszerszervezők a termelés jövedelmezőségének vizsgálatát nem végezték, érdekeltségük erre nem is ösztönözte őket. A meglévő hiányosságok ellenére megállapíthatjuk, hogy a termelési rendszerek kialakulása, elterjedése különösen a növénytermesztés vonatkozásában jelentős hatást gyakorolt a mezőgazdasági vállalatok belső életére, a szakmai vezetésre, a termelési fegyelemre, a dolgozók szakmai képzettségére és munkakörülményeire, a termelőerők fejlődésére, a termelés koncentrációjára, a szakosítás folyamatára. Vertikális integráció a mezőgazdasági és az ipari vállalatok együttműködésének új formája, amely az újratermelési és a technológiai folyamatok egységét és folytonosságát teszi lehetővé. A vertikális integráció konkrét megnyilvánulási formája megyénkben a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés (BAGE). A BAGE 1977. január 1. napján 22 résztvevővel alakult meg. A résztvevők célja, hogy hatékonyabban használják ki termelőerőiket, a gazdálkodásuk színvonalában lévő különbözőségeket csökkentsék és termelőerőiket összehangoltan fejlesszék. Közös tevékenységük kezdetben főként a tervkordinációra és a beruházások koncentrált megvalósítására, valamint közös szolgáltatásokra terjedt ki. A BAGE képes volt a tagüzemek vertikális kapcsolatainak fejlesztésére, a szakosodás, az üzemi fejlesztések összehangolásának előmozdítására. Terveikben szerepel az optimális méretezésű, vertikálisan szervezett közös ágazatok kialakítása. Résztvevői a megyei és országos átlagot meghaladóan fejlődtek. 217