Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hajnal Károlyné: Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésének eredmények Békés megyében

Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésének eredményei Békés megyében HAJNAL KÁROLYNÉ Az elmúlt három évtizedben az országban végbement társadalmi-gazdasági fejlődés erőteljesen átalakította az ország térbeli arculatát, a gazdaság, a népesség, a településhálózat területi rendszerét, a területi munkamegosztás egészét. „A termelési eszközök társadalmi tulajdona és a szocialista tervgazdálkodás lehetővé tette a termelőerők gyors fejlődését." „Hazánk agráripari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár országgá vált." - fogalmazódik meg az MSZMP programnyilatkozatában. A népgazdaság fejlődésében, az ország társadalmi viszonyainak átalakításában hazánkban is legfőbb tényező az ipar. Az ország lakosságának életszínvonala folyamatosan emelkedett, lényegesen mérséklődtek a területi különbségek, a termelőerők területi elhelyezkedésének aránytalanságai fokozatosan csökkentek. Altalános ipari fejlődés ment végbe, az ország egyes területein az ipar elhelyezkedése a kiegyenlítődés felé haladt. Békés megyében - részben természetföldrajzi adottsága, részben múltbeli „öröksége" miatt - a területi különbségek felszámolásának folyamata különösen az elmúlt húsz évben jól figyelemmel kísérhető. E folyamatban döntő fontosságú két tényező: 1. Az MSZMP VII. Kongresszusa célul tűzte ki a vidéken lévő ipar részarányának növelését. Határozatban rögzítette: „Helyes ipartelepítéssel az iparilag ^elmaradott területeket, mindenekelőtt az Alföldet fokozottan iparosítsuk." 2. A 6o-as évek elejére a mezőgazdaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, megteremtődtek a nagyüzemi mezőgazdaság feltételei. A 6o-as évek elejétől gyors ütemű gazdasági növekedés bontakozott ki és vált tartóssá megyénkben, melynek eredményeként a mezőgazdaság dinamikus fejlődése, korszerűsödése mellett a megye ipara is jelentőssé vált. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe megmaradt, mely tartósnak ígérkezik. A termelőerők fejlődése, funkcionálása népgazdasági keretek között történik, meghatározott fejlettség és gazdasági potenciál mellett. Éppen ezért nem hagyható figyelmen kívül, hogy a megye nem képez elkülönült gazdasági egységet. Az iparosítási, iparfejlesztési, iparirányítási döntések számottevő hányada megyén kívül születik (különösen 1968-ig), emellett a megyei szintű számbavétel lehetőségei is korlátozottak. Ugyanakkor a megyei hatáskörű irányító és vezető testületek döntései meghatározóak a gazdasági fejlődésben. 193