Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kibédi-Varga Lajos: A KISZ kommunista jellegének erősítése Békés megyében (1974-1979)
A KISZ kommunista jellegének erősítése Békés megyében (1974-1979) KIBÉDI-VARGA LAJOS Az ifjúsági szövetség kommunista jellege Amint azt pártunk XII. kongresszusa is hangsúlyozta, a tömegszervezeteknek - közte a Magyar Kommunista ifjúsági Szövetségnek - egyre növekvő szerepe van a tömegek nevelésében, a párt és a tömegek közötti kapcsolatok erősítésében. A KISZ, amely az ifjúság kommunista szellemó nevelésében kiemelkedő tényezője a politikai mechanizmusnak, fennállása óta kettős jellegű tömegszervezet: egyrészt a marxista-leninista párt ifjúsági szervezete, másrészt a magyar ifjúság egyetlen politikai tömeg- szervezete. A kommunista és politikai jelleget természetesen csak elméletileg szabad különválasztani, a gyakorlatban dialektikus összefüggés áll fenn közöttük. Ezért a téma tárgyalásánál is több esetben hivatkoznom kell olyan tényezőkre, amelyek talán inkább tömegszervezeti jellegűek, de a kifejtéshez elengedhetetlenül szükségesek. A marxizmus-leninizmus klasszikusai - különösen Lenin - számos munkájukban alapozták meg az ifjúsági szövetség kommunista jellegének elméleti téziseit. Ebből a szempontból a legjelentősebb Leninnek az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség III. Kongreszszusán, 1920. október 2-án elmondott beszéde, amely írásban „Az ifjúsági szövetségek feladatai" címmel jelent meg. Ez a beszéd az ifjúsági szövetségek feladatairól korszakos jelentőségű; a kommunista pártok programadó dokumentumává vált az ifjúság nevelését illetően. Lenin ugyanis beszédében úgy szólt a Komszomol legfőbb feladatairól, hogy egyben kijelölte általában a kommunista ifjúsági szövetségek feladatait is. A feladatok meghatározásakor abból indult ki, hogy az előző nemzedék megsemmisíti a kapitalista társadalom életformájának alapjait, s olyan társadalmi berendezkedést hoz létre, amely lehetővé teszi és elősegíti a proletáriátusnak a hatalom megtartását s a szocializmus alapjainak lerakását. Hangsúlyozta, hogy erre az alapra a felépítményt, a kommunista társadalmat az ifjúságnak kell emelnie. Ahhoz, hogy az ifjúság a kommunizmus építőjévé válhasson, mindenekelőtt tanulnia kell. Lenin azt tanította, hogy az ifjúságnak a kommunizmust kell tanulnia. A kommunizmus tanulása egyrészt nem egyszerűen a kommunista tankönyvekben, brossúrákban kifejtett ismeretek elsajátítása, hanem az ismeretek alkotó alkalmazása képességének elsajátítása. Másrészt feleslegesnek tartotta a rengeteg szükségtelen, holt ismeret elsajátítását, s arra hívta fel a figyelmet, hogy el kell sajátítani „az ismereteknek azt az összességét, amelyek következménye maga a kommunizmus". 1 S végül nyomatékosan hangsúlyozta e helyütt is az elmélet és a gyakorlat elválaszthatatlan egységének szükségességét, amikor rámutatott, hogy a kommunizmust tanulni csak úgy lehet, ha a tanulást összekapcsoljuk a gyakorlati élettel, a munkásosztály harcában való részvétellel. Az ifjúsági szövetség munkájának vezérfonalává a kommunizmus elméletét kell állítani.
