Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Koszorús Oszkár: Forrás szemelvények az orosházi nőmunkásmozgalom kezdeti szakáról

árult. Ez a Németh Pálné vette a zászlónak való anyagot. Ó ismerte anyámat és megkérte mint varró­nőt, hogy készítse cl a zászlót. A zászlónak a rúdját Weinberger asztalos adta tudtom szerint. Tudom, hogy van valami írás rajta. Ezeket a posztóból kivágott betűket kellett rávarrni az anyámnak, beszegni a zászló oldalait, rojtot kellett tenni az aljára. Anyám ezt elég hamar megcsinálta. Arról nem tudok, hogy valamit hímezni kellett volna rajta, vagy hogy több asszony csinálta volna. Anyám ezeket a dolgokat akkor említette mikor egyszer mutatott nekünk egy talán 20 - 25 cm. hosszúságú rojtot. Ez még abból a zászlóból maradt ki. Anyám 1951-ben bekövetkezett halála után keveredhetett el ez a rojtdarab. Én magam nem láttam a zászlót soha, csak rokonom Soós Feri mondta a múltkor - mikor hallottam, hogy Maga jön -, hogy Pesten van a Munkásmozgalmi Múzeumban. Azt hittem, hogy ez már nincs meg. Nemegyszer szólt anyám a 91-cs eseményekről is. Rengetegen voltak ott, köztük szüleim is. Mikor a főszolgabíró elkoboztatta a zászlajukat, az emberek odamentek a főszolgabíróság elé és követelték a zászlót. A szolgabíró nyugtatta a tömeget, közben értesítette a csendőröket. Meg is jelentek nemso­kára a lovascsendőrök és a tömeget szétzavarták. A lányok meg az asszonyok a kezükbe fogták a papu­csot, úgy szaladtak. Igyekeztek valami kapun belül lépni az utcáról, mert csak így tudtak megmene­külni a csendőrök elől. Egy öreg bácsi üldögélt a padon az egyik ház előtt, ő pedig nem szaladgált semerre, mégis megverték. Azt is hallottam, hogy lövés is volt, sebesülések is, halott az nem. Kihir­dették másnap, hogy aki megsebesült az jelentkezzen, minden következmény nélkül gyógykezelésben részesítik. Nem messze tőlem lakik a Séllei Pista, annak a nagyanyjának is megsérült a válla. A felhí­vásra el is ment a gyógykezelésre, aztán börtönt kapott, mert rábizonyították, hogy résztvett a lázon­gásban. Meg is kérdem majd a Pistától, hogy tudja-e még hogy is volt ez pontosan. Anyám nem volt párttag, de 1949-ben úgy ítélte meg a pártbizottság, méltó arra, hogy a május elsejei felvonuláson felülhessen az emelvényre. Szél Júlia akkor volt kezdő riporter a rádiónál és akkor anyámat is megszólaltatta ország-világ előtt. Most 1980 május elseje előtt engem keresett meg Szél Júlia, emlékeztünk a harminc évvel ezelőtti dolgokra, beszélgetett velem a rádióban és írt rólam az újságban is. Egy hiba volt csak az egészben. Azt közölte, hogy 1949-ben az 1891-es orosházi zászló nyitotta az itteni felvonulást. Ez nem így volt. (Bohus Antal [ 1900-] Orosháza, Tükör u. 1. sz. alatti lakos visszaemlékezését 1980. nov. 25-én leje­gyezte Koszorús Oszkár.) 5­Kik voltak a zavargók május i-én? A gyulai törvényszék vád alá helyezte hatóság elleni kihágás miatt: Csöntör l-né 46 éves, Tóth Józsefné 26 éves, Szabó Jánosné 32 éves, Máté Katalin 47 éves, Karácsonyi Bálintné 34 éves, Kalapos Andrásné 38 éves, Dömötör Károlyné 47 éves, Havasi Jánosné 28 éves, Bolla Antalné 35 éves, Bikádi Antalné 26 éves, Vági Mária 28 éves, Bracskó Tóth Mártonná 27 éves, Virág Pálné 42 éves, Nagy Péterné 27 éves, Kvanka Mihályné 32 éves. (Az 54 vádlott közül csak a nők neveit közöltük. K. O.) (Orosházi Újság, 1891. júl. 5 J 6. Több orosházi munkás egy kérvényt adott be a héten Oláh György h. főszolgabíró úrhoz, azon kéréssel, hogy terjessze azt fel a minisztériumhoz. ( ) A munkaidőt a napkelte és napnyugta határolja meg: a napszám minimuma 80 krban állapít­tassák meg felnőttek számára, 16 éves kortól lefelé és nők részérc pedig 60 krban, s végül az általános választási jogot (titkos szavazással) kérik. (Orosházi Újság, 1891. szept. 6.) 7­- Az orosházi munkás-lázadók elítélése. (...) - A tárgyalás lefolyásáról még a következőket közöljük. (...)- Csöntör Istvánná délután 2 órakor egy három tagú küldöttséget vezetett a szolgabíró elé s kérte a lobogó kiadását. Ennél többet, mint ő mondja nem tett. Erre a vádlottra nagyon ráczáfoltak a tanúk. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom