Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Szabó Ferenc: Kutatási feladatok a Viharsarok kapitalista kori történetében - a településrendszer és a lakosságszám tükrében

egy táj históriai, tehát korábbi létezését. A táj meghatározóját történetileg természetesen az ott élő emberi közösség, a társadalom jelenti mindenekelőtt a mi szempontunkból. A korszerű módszerekkel és széles tematikával folyó viharsarki feltárást - mint arra már Erdei Ferenc is többször figyelmeztetett

3 - az újratelepülésig eseten ken 5 még annál korábbra is ki kell terjeszteni. A török után és a kuruc háborúkat követő évtizedekben, a táj újranépcscdésével és a későfeudális rend megszervezésével indultak cl azok a folyamatok, amelyek a Viharsarok gazdasági és társadalmi szerkezetének alapszövetét és megkülönböztető vonásait jórészt a legutóbbi évtizedekig, sőt mindmáig meghatározták. A kapitalizmus korának sokféle változását csak a megelőző másfél század fejlődésvonalának konkrét ismcrctéa ben lehet reálisan lemérni és értékelni.

4 A vizsgálódásokban a Viharsarok településrendszerében tükröződő tagolódást kell előtérbe állítanunk, mivel annak követése mind a gazdasági, mind a társadalmi struktúra sokféle helyi változatához s ezek ismeretében táji specifikumaihoz közelebb vinne bennünket. Erdei Ferenc alapvető eredményeit is felhasználva, a tipizálás elfogadható igényeire figyelemmel, folyamatosan összehangolt és szinkronban tartott kutatások kívánatosak (és az eddigiek meg a folyamatban lévők ennek megfelelően hasznosíthatók) egy új viharsarki szintézist megelőzően - a tanyás mezővárosokra, mint kistájszervező centrumokra,

5 - a tanyás kismezővárosokra,

6 - a kincstári és magán földesúri birtokokra telepített kertészközségekre, azok egybefüggő övezeteire, - az uradalmi zónákba eső és azoktól közvetlenül függő községekre, velük együtt a fontosabb nagybirtokokra és az általuk vonzott kistájakra, - regionális szerepkörére és összetettségére tekintettel Szegedre vonatkozóan. (Annak tudatában, hogy Szeged egyes fontos funkcióival mindig, s egyre nagyobb mértékben kapcsolódott a Viharsarokhoz.) A Viharsarok történetének sajátosságai a vázolt több irányú, de menet közben szintetikusan összefogott kutatás eredményeként tárulnak majd fel az eddigieknél teljesebben és bizonyítottabb formában. A legtöbb energiát nyilvánvalóan a mezővárosok kutatása kívánja, hiszen a táj jellegét a tanyás mezővárosok és kismezővárosok adták meg, nemcsak a népesség tömörítése, hanem társadalmi szerkezetük, termelési és forgalmi funkciójuk, s abból következő, összetettebb eszmei arculatuk, hagyományaik révén is.

7 Az eddigi feltárásokban nem mindig kapott kellő súlyt a mezővárosok meghatározó szerepe. Akadnak még olyan szerzők is, akik a mezővárosi minőség többletét sem hajlandók tudomásul venni. Az úgynevezett telepes községek és az uradalmi zónák települései jelentős részben szintén a mezővárosok szemszögéből, a kölcsönhatások és különbségek oldaláról kívánják meg a beható vizsgálatot. A Viharsarok mezővárosaihoz képest ezek a falvak sok hátránnyal, súlyosabb kötöttségekkel, közvetlen függéssel indultak

8 és lemaradásukat sok tekintetben a felszabadulás után tudták csak behozni.® Népességüket jórészt a mezővárosok agrárszegénységéből nyerték, így keletkezésükben a mezővárosi társadalmi mozgás részesei, annak befolyásolói voltak, felvették a népesség felesleg tekintélyes hányadát. Társadalmuk differenciáltsága jóval kisebb volt, mint a mezővárosoké. A mezővárosok társadalmi vizsgálatában a termelési struktúra feltárása után lehet csak 153