Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Király István: A fejlődés irányzatai az agrárszocialista mozgalmakban

mint a mozgalom programjának gerincéről. Ami Várkonyi álláspontjában és a mozgalom álláspontjában különösen érdekes, bogy a földosztás gondolata nem vonta maga után a szocializmus gondolatkörének az elvetését. Várkonyi a földosztás gondolatát úgy közelítette meg, hogy ragaszkodott a néphez és a nép követeléseihez. Amint megfogalmazta: a szocializmust a magyarországi viszonyokhoz képest kell terjeszteni és magyarázni a parasztságnak. így aztán elmondható, hogy a szakítás a Várkonyi vezette mozgalom és az SZDP között nem elvi ellentétből bontakozott ki, hanem a már 1891-től a parasztság előtt álló gyakorlati, társadalmi feladatok szükségességéből és a szociáldemokrata program különbözőségéből. Mikor Várkonyi a rohamosan erősödő mozgalmat egyre jobban maga mögött érezte, akkor nem a föld köztulajdonba vételét tartotta fontosnak, hanem a mozgalom erejének megőrzését, a követelések felkarolását és előrevitclét. Várkonyi nagy érdeme éppen az, hogy a nép oldalán állva el tudta végezni a magyar szociáldemokrácia maradandó, történeti értékű kritikáját. Nem hiszem, hogy valami jobban tudná kifejezni Várkonyi népvezéri kvalitásait, mint az, hogy a nép is földosztónak tartotta. Várkonyi tökéletesen értette a parasztság demokratikus követelésének jelentőségét a forradalmi mozgalom előrehaladásában. így aztán nagyon is törvényszerűnek kell tartani, hogy a Cegléden nemcsak a földosztás gondolata merült fel, hanem a birtokos és a szegényparasztság érdekeinek egységes védelme. Várkonyi mozgalma a parasztmozgalmak stratégiájából egy hihetetlenül fontos mozzanatot fedezett fel: a parasztegységet, ami azt jelentette, hogy amíg az ország mezőgazdaságában olyan súllyal létezik a nagybirtok, mint a századforduló időszakában, a nincstelen és birtokos parasztnak egységes és egyeztetett program alapján kell harcolnia. Az SZDP és Várkonyi pártja között a szakítás kerek egy évet vett igénybe. i8gy szeptember elején alakult meg a magyar parasztmozgalmak első és önálló pártja: a Független Szocialista Párt. Programja tartalmazta a földosztást, a parasztegységet, a demokrácia követelését, a népjogok bátor védelmét, egy független, a nemzetiségieket, a nőket és minden dolgozó embert tisztességben és jólétben tartó modern Magyarország követelését. Ez a program nem csak forradalmibb, de korszerűbb program is, mint a szociáldemokrata, mert ez a párt Jogalntazta meg az elbukott 1848-as forradalom után elsőnek a polgári forradalom befejezésének történelmi értékű gondolatát. Azzal külön kellene és lehetne foglalkozni, hogy miért éppen a Várkonyi vezette mozgalomban következett be ez elsőnek ? Itt azonban csak néhány gondolat közlésére van mód. A polgári demokratikus forradalom vezetője a polgárság vagy annak funkcióját átvállaló más társadalmi csoport, de a fő ereje mind Nyugat-, mind Kelet-Európában a parasztság. így hát a polgári demokratikus forradalom befejezésének nagy műve sem maradhat másra, mint a parasztságra. A francia forradalom előtt (1789) a parasztság csak ösztönös támogatója a polgári forradalomnak. A nagy változás Kelet-Európában és nálunk Magyarországon ott és abban következett be, hogy a parasztság, miután kimaradt a felülről végrehajtott polgári forradalmakból, miután megszervezte a maga pártjait, már nem ösztönös ereje, hanem tudatos csapata a polgári demokratikus forradalomnak. Várkonyi István nagy történeti jelentőségű lépését éppen az emeli ki, hogy ezt elsőnek és forradalmi tisztasággal fogalmazta meg Magyarországon. Az akkori társadalom egyik legelesettebb nagy csoportjában, a parasztságban Várkonyi programja óriási visszhangot váltott ki. A korabeli ún. művelt emberek által butának és ostobának tartott parasztság az ország egyik legelhagyatottabb vidékén, a Nyírségben és a Bodrogközben 1897 végén és 1898 elején egy emberként állt Várkonyi pártja mögé, követelve a polgári jogok egyik legalapvetőbbikét, a földhöz való jogot. A földosztás gondolata oly elementáris erővel jelentkezett a Nyírségben és a Bodrogközben, hogy az egész elnyomó 149