Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczki Imre: Adatok a szilajpásztor bojtárjának az iskolázásához

érszt a szolnoki csatában lovas nemzetőr gyanánt. A feudális világból nincs másik adatunk, ami a szilajgulyás írástudására vonatkozik. Felmerült a kérdés: iskolában tanulta e meg a betűvetést, vagy valami idősebbtől, mint jómagam is ioo évvel később.

4 Mindegy. Tény, hogy Dévaványán volt iskola már az 1700-as évek legelején. Anyai szépapám nagyapjának latin és magyar nyelven írt fabuláskönyvét most is őrzöm az 1790-cs évekből. Be is kötötte csizmaszárba. Valószínűleg csizmadia volt, bár a család másik ága pásztor mind a mai napig. Ecsegen meg Csudaballán. Mindezek nem mondanak ellen Györffy István a szilajpásztorok iskolázatlanságáról tett kijelentésének. I. Kádár Ferenc iskolázatlansága mellett szól árvagyerek volta, viharos ifjúsága. Apja, az öreg obsitos, igen italszerető ember volt. Korai halála után a keresztapa Zsombok László nevelte. O a ványai határ északkeleti részén halászkodott, ahol a határjáró bizottság csak rónát, tisztát, piacot, vészt tud említeni mint határt jelölő pontot. Egyik erdélyi útja alkalmával otthagyta Ferkót örökbe egy gyermektelen szántóvető házaspárnál. Itt esett meg Ferkóval az a nevezetes farkaskaland, amiről ma is olya színesen tud regélni minden unokája.

5 Megszűnt ott minden hatósági fegyelem, ahol a farkasok ordítottak. Példa rá a fél nemzedékkel fiatalabb Gyányi Lajos, aki mint bárányos gyerek órákig viaskodott Kospetiben (amit később Karolinnak neveztek el) egy jól kifejlett farkassal. Mint András fia említette, nem tudott írni. Az 185 S-ÖS Peszler Szűcs Bálintról azt állítja az unokája, hogy már betűvető ember volt. Meglehet, hogy járt iskolába. Mint ahogy járt nagyapám, az 1852-ben született II. Bereczki Imre is. Utóbbi a református egyháznál kurátorságot is töltött be. 1907-1910 közt, mikor a központi fiú- és leány, valamint a Kossuth (régi nevén Vasút-) utcai, meg az akasztóhalmi - ma Hajós utcai iskolát építették.

6 Na de milyen lehetett ez az iskolázás, elmondom alább. Az 1870-es évek voltak azok, mikor a belterületen lakó fiúk kezdtek iskolába járni. Ez azonban nem jelentett általános írástudást mindenkinél. Annál keményebb természetet követelt a szilaj pásztorság. I. Kádár Ferenc sokszor verekedett a „matyó" legényekkel. Lázár Papp Sándor udvarára, kunyhajába be se lehetett menni hamis kutyái miatt. Gál Gergé, a híres báró Baldácsy gulyása, meg kitért a református vallásról, s a ványai unitárius egyház fő szervezője lett a mai templom építése idején. Iskolát s imaházat adott az unitárius egyháznak. Úgy is nevezték a bölcs utódok a legújabb időkig azt az utcát: Bőjtös utca. Jeléül annak, hogy ugyancsak meg kellett böjtölni az új egyház alapítását. Peszler Szűcs Bálint kemény természetéről is fennmaradt egy családi anekdota. Öccse Sándor hazaszökött a katonaságtól, s otthon az ő szemeláttára beleugrott a kútba. O mint jó erős ember gyorsan kihúzta a szomszédok segítségével, aztán úgy ahogy volt, jegesen, vizesen belegöngyöltc a jó meleg nagybundába, se szó se beszéd, fel a szánra, a bunda szélére oda ültette a húgát, hogy ne férjen hozzá a hideg, s aló vissza a laktanyába. Kádár Gyula, az 1877-ben született gulyás említette 1947. januárjában, mikor kikísért a kapuig, s a szikrázó csillagok jelezték a kemény telet: „így nízegettem a csillagokat az akolajtóba. Jó nagybundám vót. Mán nem sokáig nízem. Jöhetett akarmilyen idő, nem fáztam." Az akolajtóban aludt, hogy ha kitör a marha, észrevegye. Ez pedig történt Görbeszigeten. Mir akkor vérér vették a réteknek, de híre-hamva se volt a kisvasútnik, amit lórénak hívott a nép. A fiatalabb pásztorok, gulyások, csikósok már igencsak tudtak írni, de az öregebbek csak rovással csinálták a számadást. A szilaj kanászoknak is fele ha volt írástudó a tájon. Na de nemcsak a családi és egyéb hagyomínyból, hanem a hivatalos írásokból is merítettem, hogy hogy lett a szilajgulyás gyereke írástudó. Elmondom ... Felekezeti szempont az oktatásban. Az iskola külseje Györffy István szerint „a paraszt társadalomban az írástudatlanság nem bélyegzi meg az embert. A népi tudásnak nem 9-10 tantárgya van, mint az iskolának, hanem száz meg száz." Mindjárt fel is sorol egy csomó ismeretet, ami a polgár számára ismeretlen.

7 Hogy járt e I. Kádár Ferenc iskolába, nincs rá adatunk. De abból, hogy a reformkor végén még kevés Dévaványán az írástudó, inkább az iskolanélküliség mellett dönthetünk. A múlt század első felében nem választotta cl éles határvonal az írástudót az írástudatlantól. Volt 103