Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Dövényi Zoltán: Mendöl Tibor gyermek- és ifjúkora

Igen korán kitűnt remek rajzkészségével is, ezt párosítva a földrajzi ismereteivel már elemista korában földrajzi társasjátékokat készített. Ezek közül főleg a Magyarország gazdasági életét játékosan bemutató konstrukció érdemel figyelmet, elsősorban összetettsége és adatgazdagsága miatt. Az elemi iskola elvégzése nem jelentett gondot Mendöl Tibornak, hiszen már gyermekkorában olyan szellemi szinten állt, hogy művelt felnőttek is szívesen beszélgettek vele. Képességeinek kibontakozására a szarvasi gimnáziumban még nagyobb tér nyílt. Itt egyre tudatosabban kezdett földrajzzal foglalkozni, s erről még önéletrajzában is megemlékezett: „A gimnázium felsŐ osztályainak küszöbén már tudtam, hogy geográfus leszek. A körülményekhez képest ennek megfelelően igyekeztem olvasmányaimat is megválogatni és az iskolai tantárgyaknak is főleg olyan részletei kötötték le érdeklődésemet, amelyeknek felismertem vagy sejtettem a földrajzi vonatkozásait." A földrajz iránti érdeklődését mutatják az utazásairól vezetett naplók is. Ezekben rajzokkal és vázlatokkal illusztrálva írta le azokat a területeket és településeket, ahova sikerült eljutnia. Első útinaplóját 1918-ban, tizenhárom éves korában kezdte írni. A gimnázium harmadik osztályának elvégzése után bejárta a Felvidék jelentős részét, s ennek minden eseményét rögzítette naplójában. Foglalkozott a nagyobb települések gazdasági helyzetével, fejlődésével, műemlékeivel, alaprajzával, arculatával. Szemlélete kritikus volt, a pozitív dolgok mellett a negatív jelenségeket is leírta. A szöveget nagyszámú rajz és illusztráció tarkította. A nevezetesebb épületek, pályaudvarok, hidak rajza mellett a települések alaprajza, sőt város- és mcgyecímcrek is jelzik a fiatal Mendöl remek rajzkészségét. Többször járt Budapesten és a Balatonnál* is, az ezeken az utakon szerzett élményeit és tapasztalatait is rögzítette. Útirajzaiban azonban nemcsak a különleges tájak és a régi történelmi városok kaptak helyet, hanem az Alföld jó néhány települése is. Részletesen leírta és rajzokkal illusztrálta Békéscsabán, Szolnokon, Mezőtúron, Gyomán, Kondoroson szerzett benyomásait, de papírra vetette a települések fejlődését elősegítő vagy gátoló tényezőket, az alaprajzi sajátosságokat, a településkép jellemzőit is. Az 1922 júliusában tett egynapos szegedi kirándulás külön naplóban kapott helyet. A kimondottan jó stílusban, élvezetesen megírt munkából is kitűnik, hogy szerzője ekkor már - tizenhét évesen - a földrajzi gondolkodás eléggé magas szintjén állt. A geotudományok iránti fokozott érdeklődését mutatja, hogy még önképzőköri előadást is tartott a magyar medence és a Kárpátok kialakulásáról. A hagyományos önképzőköri témákkal merészen szakító előadás illusztrációjaként több forrás felhasználásával meg is rajzolta a Kárpát-medence geológiai és hidrográfiai térképét. Az előadás formája sem volt mindennapos: az adatokat nem száraz felsorolásban adta, hanem érzékletes, fantáziadús képekkel rajzolta meg a földtörténeti fejlődés egyes fázisait (lényegében olyan megoldást választott, mint Jókai Mór a „Fekete gyémántok" indító fejezetében). A földtanban és a természeti földrajzban való jártasságát mutatja az Európáról készített geológiai és hidrográfiai térkép, valamint a Skandináv-pajzs geogenetikáját szövegesen és ábrákkal bemutató összeállítás is. Mindkettő elkészítéséhez idegen nyelvű szakirodalmat is felhasznált. A földrajz iránti érdeklődés azonban Mendöl Tibornál nem vezetett egyoldalúsághoz. Kiemelkedő kvalitásai lehetővé tették számára más tantárgyak, illetve tudományágak alapos *A balatoni és a szolnoki útijegyzetek dr. Perényi Béla tulajdonában vannak, akinek ezúton is köszönetet mondok, hogy lehetővé tette számomra ezek megtekintését. 414