Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Wagner Márton: A közép-békési településegyüttes állami terület beosztásának és tanácsigazgatási sturktúrájának továbbfejlesztése
1. 1.3- A településegyütteshez 17 község tartozik. Ezek közül ii-et 1924 óta szerveztek elsősorban Békés, Békéscsaba és Doboz külterületi lakott helyeiből. 6 községgé nyilvánítás az 1950-1952-es évekre esett és elsősorban politikai szempontokat szolgált; „segítette az egész népességnek, elsősorban a paraszti népességnek a népi demokráciával való szerves összenövését". (ERDEI F. 1977a). A 17 községben 13 önálló tanács működik. Egy-egy község nagyközségi közös tanácsi formában, két község pedig községi közös tanácsi formában kapcsolódik a tanácsigazgatási szervezetrendszerhez (Csárdaszállás cs Szabadkígyós, valamint Kötegyán községi közös tanács székhellyel Újszalonta). Megállapítható, hogy a telepiilésegyüttcs öt centrum települése korábban a többi település nagy részének közigazgatási központja volt, ezek közigazgatási területéből választódtak le a községek. 1.2. A tanácsigazgatási területi beosztás második szintű egységei a járások, illetve a városkörnyéki községek által átfogott területek. A közép-békési településegyüttesen belül jelenleg egy járást találunk, melynek székhelye Gyula. A békéscsabai járás 1919-ben, a békési járás 1975-ben szűnt meg. 1.2.1. A gyulai járáshoz jelenleg tartozó 13 település közül 1952-ben 6 a gyulai járás (Doboz, Elek, Kétegyháza, Lökösháza, Újkígyós, Szabadkígyós), 7 a sarkadi járás (Geszt, Mezőgyán, Méhkerék, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Kötegyán, Újszalonta) területéhez tartozott. Ekkor a gyulai járáshoz tartozott a fentieken kívül Gyulavári, és Telekgerendás valamint Gyula város, a sarkadi járáshoz pedig Biharugra, Körösnagyharsány, Okány és Zsadány. 1966-ban szüntették meg a sarkadi járást és így az említett 7 községgel illetve Gerla községgé nyilvánításával a gyulai járáshoz 16 község tartozott. (A második tanácstörvény nyomán a városok kikerültek a járási irányítás alól). A járás községeinek száma ezt követően csökkent. 1973-ban Telekgerendás, 1976-ban Gerla Békéscsaba városkörnyéki községei lettek, 1977-ben Gyulavárit Gyulához csatolták. A gyulai járás mind a 13 települése a közép-békési településegyüttes része. A 13 településen 11 tanács működik (egy nagyközségi közös tanács: Újkígyós-Szabadkígyós, egy községi közös tanács: Kötegyán-Újszalonta. 1.2.2. A békési járásban 1951-ben 7 község, 1952-ben 9 község (Csárdaszállást és Kétsopronyt községgé szerveztek) 1954-ben 10 község (Tarhost községgé szervezték) 1973-ban 8 község (Mezőmegyert Békéscsabához csatolták, Békést várossá nyilvánították) tartozott. A békési járást 1974. december 31ével szüntették meg. A 8 község közül 4-4 Békés és Békéscsaba városkörnyéki községe lett (Bélmegyer, Kamut, Murony, Tarhos, illetve Mezőberény, Csárdaszállás, Kétsoprony, Köröstarcsa). 1.2.3. A települések közötti tanácsigazgatási integráció jelenlegi formái közül a városkörnyéki községi rendszer Békéscsaba és Békés vonatkozásában részben kiépült, Gyulához viszont nem kapcsolódnak a városkörnyéki községek. Békéscsaba városkörnyéki rendszere több lépésben jött létre. 1973-ban Telekgerendás, 1975-ben Kétsoprony, Köröstarcsa, Mezőberény, Csárdaszállás, 1976-ban Gerla lett Békéscsaba városkörnyéki községe. Békés városkörnyéki községi rendszere 1975-ben, a békési járás megszűnésével, az előzőekben jelzett községek vonatkozásában épült ki. 2. A közép-békési tclcpüléscgyiittes tanácsigazgatási struktúrája továbbfejlesztésének elsődleges célja a települések között kibontakozó integrációs folyamat erősítése. Ebben az esetben nem egyszerűen a város és a vonzáskörzet integrációjának a fejlesztéséről van szó. A hatékony megoldások kidolgozását összetettebbé teszi az a tény, hogy e tclcpiilcsegyüttescn belül Békéscsaba dominanciájával öt olyan település helyezkedik el, mely hierarchiaszintje, illetve vonzáskörzete révén részben önálló centrum.* Ezen tanulmány korlátozott keretei között csupán a tanácsigazgatási szervezetrendszer integrációjának hierarchiaszint alapján történő továbbfejlesztésével foglalkozunk (vö. WAGNER M. 1979a). * Tanulmányunkban a következőkben a településegyüttes megjelölést használjuk, mivel a térség egységes egész. A kapcsolatrendszerből nem lenne célszerű akár a három várost, akár az öt centrumot kiemelni. Ennek megfelelően véleményünk szerint csak egy, vagy több átfogó, valamennyi ténylegesen érintett településre kiterjedő kapcsolatrendszer; állami területi és államigazgatási szervezeti rendszer kialakítása visz közelebb a megoldáshoz, segítheti hatékonyan a térség koordinált fejlesztését. 8l
