Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Wagner Márton: A közép-békési településegyüttes állami terület beosztásának és tanácsigazgatási sturktúrájának továbbfejlesztése

mepoigs&eeitezeTA közép-békési településegyüttes állami területi beosztásának és tanácsigazgatási struktúrájának továbbfejlesztése WAGNER MÁRTON Korunkban az egyes települések (különböző intenzitással és különböző körben) „átlépik" szorosan vett igazgatási határaikat és kapcsolatokat építenek ki egymással (BÉRÉNYI S. - SZALAIÉ. - SZATMÁRI I. !973)- A kibontakozó integrálódási tendenciákat az új és új, magas szintű szükségletek kielégítésének sürgető igénye szüli és erősíti. A szükségletek kielégítésének, illetve a szükségletkielégítő organizációk működésének az egymással mind intenzívebb kapcsolatban, kölcsönhatásban álló települések a színterei. A következőkben azt vizsgáljuk (elsősorban államjogi, államigazgatási szempontból), hogy a közép-békési településegyüttes tagjai közötti - a településeket természetes egységgé szervező - társadalmi-politikai, gazdasági kapcsolatokhoz, az adott történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági körülmények között, a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakában milyen konzekvenciákat indokolt fűzni. A jelenlegi állami területi beosztás mennyire él a hatályos jogszabályok adta keretekkel? Milyen új integrációs formák bevezetése segítené e folyamat kibontakozását? A közép-békési településegyüttes állami területi beosztásának (illetve az erre épülő tanácsigazgatási struktúrának) a továbbfejlesztésével olyan konstrukciót kell kialakítani, amelyben a települések közötti centrifugális és centripetális mozgás-irányok kölcsönösen erősítik (és nem pedig kioltják) egymást. Olyan kapcsolati formákat kell előnyben részesíteni a struktúrák alakítása során, illetve olyan új formákat kell bevezetni, amelyek biztosítják az itt élő népesség szükségleteinek magas szintű kielégítését; a gazdaság és az igazgatás minél harmonikusabb összhangját. A gazdaságpolitika a területfejlesztési politikán keresztül határozza meg az állami területi beosztás alakulását (RAFT M. 1979). Ahogy a településhálózat-fejlesztési koncepcióban nem csupán a gazdasági viszonyok tükröződnek, úgy az állami területi beosztás fejlődését is több tényező befolyásolja.* A településhálózat-fejlesztési tervek azonban lényegében az objektív folyamatokra, összefüggésekre építenek és ennek megfelelően alapul kell, hogy szolgáljanak a területszervezésekhez, az állami területi beosztás fejlesztését célzó jogi intézkedésekhez. Békés megye 1971-ben elfogadott településhálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata befejeződött. A munkálatok során megfelelően hasznosították azt a felhalmozott és eddig feldolgozott anyagot, amely a közép-békési centrumok koordinált fejlesztését célzó kutatások, illetve a Békési Élet hasábjain kibontakozott polémia során megfogalmazást nyert (TÓTH J. 1977, 1979). A következőkben részben már ezen eredményekre is építeném mondanivalómat, elsősorban e településegyüttes határait, vonzás-kapcsolatait, körzeteit illetően. 1. Az állami területi beosztás az állam területének és a területhez (elsősorban lakóhelye révén) kötődő népességnek a részekre osztását jelenti. Az állami területi egységek jogi kategóriák, az országos földrajzi területének jogilag meghatározott részei, amelyek egyben a különböző állami szervek működési területét is jelentik (BERÉNYI S. - MADARÁSZ T. - TOLDI F. 1975). Az állami szervek (az államhatalmi-képviseleti, az államigazgatási, a bírósági és az ügyészi szervek) rendszerének területi * Az állami területi beosztás alakítására többek között hatással van a szocialista demokrácia fejlesztésének politikaitársadalmi igénye, a tanácsigazgatás korszerűsítésének és egyszerűsítésének szükségessége, a helyi-területi érdek, illetve ezek érvényesítésének lehetősége, stb. 79