Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - LÁTOGATÓBAN - G. Vass István: Linder Lászlónál
volt viszont 1938-ban a múzeum néprajzi kiállításának az újjárendezése. Ebben már az általam gyűjtött tárgyak is helyet kaptak. Munkám legjelentősebb része tehát a tárgyakhoz kapcsolódott. írtam néprajzi cikkeket is, a dobozi pásztorművészetről szóló írásom pedig önálló füzetben jelent meg a múzeum kiadásában. Én azonban sohasem voltam „elméleti" ember. Gimnazista koromban is rossz tanuló voltam. Nem volt figyelő képességem, s ebben mindmáig szenvedek. Mindig nehezen végeztem a kötelességszerű, rendszeres munkát. Pedig hát erre is szükség van. Inkább az elmélkedést, a gondolkodást az ábrándozást szerettem. Fiatal koromban Rousseau Emilje és Eötvös Gondolatok című könyve volt a legkedvesebb olvasmányom. Visszatérve a néprajzhoz: nem volt elegendő kitartásom és szorgalmam, hogy elméletileg is néprajzossá képezzem magam. Maradt tehát a tárgyakkal való gyakorlati foglalkozás. • Egy másik alkalommal családjáról és a nemzetiségi vonatkozásokról faggattam. - Őseim német bányamunkások voltak, s az 1600-as években vándoroltak el Elzászból a vallásüldözések elől, s telepedtek le a Felvidéken. Ott fokozatosan elszlovákosodtak, illetve a család egyik ága elmagyarosodott. Én még őriztem nagyapám leveleit, amelyek német nyelven íródtak, de az én szüleim otthon - Békéscsabán - már magyarul beszéltek. Jellemző például, hogy jénnekem a teológia elvégzése után hat hónapig a Felvidéken, Oturán kellett] káplánoskodnom, hogy a szlovák nyelvben gyakoroljam magam. A nagyapám, aki Nag)jeszenben (Turóc megye) volt lelkész, nagy Kossuth-párti volt. Ezért 1848ban szembe került a falu népével. Majdnem meg is verték. De voltak olyanok is a rokonságban, akik a szlovák törekvésekkel azonosultak. Az apám több évtizeden át szolgált Békéscsabán, Jaminában. Ő a szegények papja volt. 1916-tól 1920-ig segédlelkész voltam mellette, majd halála után engem választottak meg lelkésznek. 1961-ig ugyanazon a helyen szolgáltam. Megismertem és nagyon megszerettem az ottani embereket. * 76