Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - SZEMLE

elsődlegesen termelési indíttatású, de univerzális paraszti szövetkezetként került deklarálásra." (kiemelés Z. Gy.). Kétségtelen, hogy a rendeletnek nagy jelentősége volt a szövetkezeti mozgalomban. Ez volt a felszabadulás utáni első jogszabály, amely jogalapot teremtett a szövetkezeti mozgalom demokratikus szárnyának kialakulásához. E rendelet alapján jöttek létre azok a szövetkezetek, amelyek az első években a földhözjuttatottakat tömörítették, később - amikor annak politikai és gazdasági feltételei is megteremtődtek, és új jogszabály lépett a szóbanforgó helyére (a 8000/1948. Korm. sz. r. és a 12200/1948. K. SZ. M. sz. r.) - váltak általános falusi szövetkezetté. (Kiemelés Z. Gy.). A 131000/1945. F. M. sz. rendeletet, még így, egy fejlődési folyamat későbbi eredményét ismerve sem tekinthetjük többnek, mint ami valóban volt: a földreformról szóló (600/1945. ME. sz.) rendelet földművesszövetkezetekre vonatkozó része végrehajtását szabályozó rendeletnek. A történeti hűségtől való eltérés lenne a rendeletet olyan szövetkezeti koncepció jogszabályba foglalásának tekinteni, amilyen koncepció akkor még nem létezett. A rendelet megjelenése idején még fel sem merült általános falusi szövetkezet létrehozásának gondolata. (Ilyen csak a Nemzeti Parasztpárt egyes képviselőinek elképzelésében szerepelt, ott is a Hangya szövetkezetek átalakítása útján. Országos Szövetkezeti Tanács, 1945. március 27-i jkv.). Létrejött viszont már (ez időben végrehajtása is folyamatban volt) a koalíció pártjainak a megállapodása két szövetkezeti központ létrehozásáról, mely szerint az egyikhez az agrárszövetkezetek - közöttük a földművesszövetkezetek - és a másikhoz a fogyasztási szövetkezetek tartoznak. A II. fejezet az 1945-1948 közötti időszak eseményeit ismerteti: a földmfivesszövetkezeti hálózat kiépítését, a szövetkezetek társadalmi viszonyait, a juttatott vagyon birtokbavételével és felhasználásával kapcsolatos nehézségeket, a szövetkezetek rendelkezésére álló anyagi forrásokat és gazdasági tevékenységüket. A földművesszövetkezeti hálózat kiépítése Szolnok megyében a rendeletben előirányzott 1945. december 3 i-i határidőt jóval túlhaladva csak 1948. közepére valósult meg az elsősorban érdekelt földhözjutottak mérsékelt érdeklődése mellett. 1945 végéig 16, 1946 végéig összesen 60 földművesszövetkezet alakult. A 30000 újgazdát számláló megyében 1946 végéig csak 10000-et ért el a földnuivesszövetkezeti taglétszám. A földhözjuttatottakon kívül a lakosság más rétegei nem vettek részt e szövetkezctalapításokban. 23 szövetkezet adatai szerint még 1947 őszén is a legtöbb szövetkezet tagsága kizárólag újgazdákból állt, s csak néhány szövetkezetben volt 1-5% a régi birtokos, vagy egyéb kategóriába tartozó tagok aránya. Az okokat a szerző nem vizsgálja. A földművesszövetkezetek társadalmi viszonyainak ismertetéséből következtetni lehet arra, hogy az érdekeltek tartózkodását általában a szembenálló politikai erők között folyó harc következményének, az álszövetkezetek káros, szövetkezetellenes hangulatot kiváltó tevékenységének, a földművesszövetkezetellencs propagandának és a földművesszövetkezetek gazdasági gyengeségének tulajdonítja. A rendelkezésre álló, teljesnek nem tekinthető adatok felhasználásával mutatja be a szerző a földművesszövetkezeteknek juttatott vagyon mennyiséget, az átvett vagyontárgyak állapotát és használhatóságát. 1946. év végi adatok szerint 12 244 kat. h. föld, 162 traktor, 88 cséplőgép és egyéb felszerelés került a szövetkezetek birtokába. Mint általában más megyékben, így Szolnok megyében is jellemző volt, hogy az átvett gépek, eszközök, leromlott, üzemképtelen állapotban voltak, s használhatóvá tételük jelentős ráfordítást kívánt. A földművesszövetkezetek tőkefeltételeinek ismertetéséből látható, hogy sem a tagok által befizetett üzletrészek, sem az állami vagy más forrásból származó hitelek nem tették lehetővé a szövetkezeti tevékenység várt ütemű kibontakozását. Egyéb akadályozó tényezők vizsgálatára kevés figyelmet fordít a szerző. Megemlíti ugyan a mezőgazdasági termények felvásárlásában való részvétel akadályaként a cégjegyzési eljárás késedelmét, a földművesszövetkezetek mellőzését, a kereskedelmi tevékenységnél a helyiséghiányt, de nem szól arról az ellenállásról, amelybe a földművesszövetkezetek kereskedelmi tevékenységre törekvése lépten-nyomon beleütközött az állami szerveknél éppúgy, mint a szövetkezeti központoknál. Ugyanis arra hivatkozva, hogy sem a rendelet, sem az alapszabály nem tünteti fel a szövetkezet tevékenységi körébe tartozónak a kereskedelmi tevékenységet, megtagadták a boltnyitáshoz szükséges iparengedély kiadását, illetve az alapszabály módosításától tették függővé. Hasonló hivatko5 36