Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: A mezőgazdasági kis magáningatlan dél-alföldi kialakulásának történetéhez

A feudális maradványok megszüntetésének további jogszabályalkotó állomása 1868, amikor megszületik a 29. te., kötelezővé téve a szőlődézsma megváltását. A törvény az évi szolgáltatások értékének hússzorosában állapította meg a váltságtőke összegét, amelyet banki tartozásként, jelzálog formájában rátábláztak az új kistulajdonos szőlőjére, aki a tőkét és 5%-os kamatát 22 évi részletben fizette ki. Azaz e megváltási tranzakció 1890-ig elhúzódott. Az önálló kisparaszti birtok kialakítását elősegítő további törvény az 1871: 53. tc., amely megszünteti az úrbéres birtok feldarabolását, pontos telekkönyvi bejegyzését gátló rendszabályokat, ugyancsak megszüntet néhány nemesi tulajdont kiegészítő haszonvételt, és elrendeli az clkiilönczések ügyében folyó vagy esedékes úrbéri peres eljárás lezárásának meggyorsítását. Amíg az 1840. és 1848. évi - illetve az azokat alapul vevő - jogszabályok alapján felszabadult volt úrbéres helységek lakossága - különösen a fizetőképesebb alföldi helyeken: Orosházán, Bács-Bodrog megyében Kolluton

4 stb. - a 70-es évek elején már adósságot törlesztett, háborítatlan polgári tulajdonosok, Dél-Alföld délmagyarországi egyes övezeteiben, a magyar központi igazgatás alól eddig kivont autonómiákban (határőrvidék, Kikindai Kerület, tiszai ,királyföld') a yo-es években csak kezdődött a magán kistulajdonok létrejöttének időszaka. Obecse, Ada népe váltságszerződést csak 1870-ben köthetett. A volt Kikindai Kerület földjeit a 70-cs évek végétől első lépésként a kincstárra telekkönyvezik, majd az új kis-„tulajdonos"-ok előbb örökbérlők, a használt földek után az államnak földbérátalányt (Pauschale-*) fizetnek.

5 1873-ban indul cl a dél-magyarországi sajátos - a kapitalizmus korában túlhaladott - tulajdonforma, a szerbektől földközösségben használt házközösségi (zadruga) föld önálló kistulajdonná szakadásának - olykor véres drámától kísért - kusza folyamata is. Az 1873: 29. tc. a szerb zadrugák felbomlásának jogi alapját teremtette meg,

6 jogi keretbe állította a volt nagycsaládi vagyon egyedileg birtoklását és kistulajdonná szabdalását, majd - a vonakodást észlelve -, a törvényhozók megalkotják az 1885: 24. tc.-t, s ezzel kötelezővé válik a földközösségek feloszlatása. Számos dél-alföldi helységben érinti a polgári birtokviszony kialakulásának ügyét az 1873: 22. tc. A törvény a határozott időre szerződött telepesek (kontraktualisták) által használt belső telek megváltása tárgyában intézkedik. Külső telekbirtok szerzését csak azok számára biztosítja, akik határozatlan időre szerződtek. A telepes kertész községekben ezzel veszi kezdetét a több helyen - mint pl. a Torontál megyei Aurélházán, Bolgártelepen, Felsőmuzslyán - bő három évtizedig tartó váltságot nyögő korszak. Tizenhat Torontál megyei helység - amelyek közé az előbbiek is tartoznak - váltságterhét a Földművelésügyi Minisztérium 1909-ben szándékozik banki jelzálog rátáblázássá változtatni, s ez elsősorban a magyar telepes szegényparasztok szociális helyzetét nehezíti. A délmagyarországi volt Tiszai Kamarakerület és a volt Kikindai Kerület néhány helységében is javában folyik még a váltságtörlesztés az 1900-as évek elején, így a nagykikindai járásban Basahidán és Mokrinban, a törökbecsei járásban Melencén és Tarraszon. De éppen ekkor találunk példát a Nagybecskerek-vidéki Lázárföld község területén telepes kisbérlők munkanélkülivé válására, mert a birtokos földjét tőkés nagybérlőnek adta át.

8 Megye Szántó, 1—4. osztály minőségű Rét és legelő hold hold Arad 26 — 32 Bács-Bodrog 18 — 24 Békés 34 — 38 Csanád 36 — 38 Csongrád 34—38 Temes 24 Torontál 24 8 — 12 6-8 22 20 22 3-6 3-6 490