Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Árpási Zoltán: Szubjektív gondolatok Gyula idegenforgalmáról és annak fejlesztési lehetőségeiről

- lakosság vendégszeretete, - kirándulási lehetőség a környékre, - megfelelő propaganda a városról; jó tájékoztatás a helyi eseményekről; idegenforgalmi szervek gondoskodása. A helyi lakosság az idegenforgalmi fejlesztésekkel és a vendégfogadás szervezésével szemben a következő elvárásokkal léphet fel: - az idegenforgalmi feltételek fejlesztése legyen összhangban a városfejlesztéssel, segítse elő a lakóhely szeretetének elmélyítését, - az idegenforgalom ne rekessze ki a lakosságot semmilyen szolgáltatásból, vagy ellátásból, mind többen kapjanak szerepet az idegenforgalom szervezésében, - az idegenforgalmi funkciók ellátásának színvonaláról, a vendégek véleményéről kapjon tájékoztatást. Hozzászólásomban kizárólag a legelső feltételcsoporttal, a városkép és történelmi atmoszféra kérdéseivel, annak is csupán néhány tényezőjével kívánok foglalkozni. Hazánk idegenforgalmi vonzerőt jelentő városai között az elmúlt évtizedben valóságos versenyfutás folyik olyan sajátos városkép kialakításáért, amely hangulatával vonzza az idegeneket. Összefüggő egységben egyesíti a régit és az újat, teret hagy az ódonnak és a mai városokban szükséges funkcióknak. E helyeken törekszenek a régi, szép és használható épületek megóvására, vagy a lebontottak helyébe a környezetbe illő új épületek emelésére. Ebben a programban külön előnyt élveznek a történelmi városközponttal bíró települések. Közülük említésre méltó Sopron, Kőszeg, Szentendre, Kecskemét, Pécs városközpontjainak kialakítása. Gyulának ilyen egységes egészet képező történelmi városmagja nincs. De vannak figyelmet érdemlő terei és épületei. Ezeknek megóvására, vagy újjáépítésére az elkövetkező esztendőkben fokozott figyelmet kell fordítani. Elsőként kiemelhetném és dicsérhetném a nagytemplom előtti Szabadság teret, mégsem teszem, mert stílustalansága miatt nem tartom szépnek. A tér körül kialakult városközponttal, az előbb vázolt igényekből kiindulva, sajnos már nem sok mindent lehet kezdeni. A régi Gyulából néhány év múlva már semmit nem fog közvetíteni. Sajátos atmoszféráját már évtizedekkel ezelőtt elveszítette. Minden jószándékú törekvés ellenére is aligha lehet már szép, legfeljebb kedvessé, kellemessé varázsolható. Hasonló okok miatt nem képezhet értékes egységet a Hét vezér utcai épületsor. Városképi szempontból mégis üdvözlöm sétálóutcává alakítását és színezését. Bár a mediterrán színösszetételen, amely idegen az alföldi hagyományoktól, lehetne vitatkozni, az elgondolást és megvalósítását mégis sikernek tartom, mert az eddig jellegtelenből figyelemre méltó utcát varázsolt elő. A javaslattevő szándékával teszem hozzá, hogy az utcakép befejezésre szorul. Célszerű lenne valóságos sétáló utcát kialakítani belőle. Ertem ezen a gépjárművek teljes kitiltását, a jelenlegi úttest közepére padok elhelyezését, esetleg szökőkút építését. Távlatilag szükséges lenne az épületekben azonos, vagy közel azonos funkciójú üzletek kialakítása (pl. idegenforgalmi szolgáltatással összefüggők.) Bántóan hatnak a környezettől idegen, szépnek egyáltalán nem mondható üzlet-feliratok. Egyszer majd talán az IBUSZ kirívóan csúnya portáljához is hozzá lehet nyúlni. Idegenforgalmi-városképi szempontból figyelmet érdemel az egymásmellettiségében is szép Erkel tér, és a Petőfi tér. Azt hiszem, hogy az Erkel tér a Tiszántúl legszebb, vagy - szerényebben fogalmazva - egyik legszebb tere. Csak ezt a szépségét nehezen vesszük észre. Teljes felfedezéséhez és kibontásához szükség lenne a téren található épületek rendbehozására, mégpedig figyelemfelhívó falfestéssel. Megfontolandó e helyütt is, azonos, vagy közel azonos stílusú és funkciójú épületek kialakítása. Az utóbbi évtizedben divattá vált - s nem rossz divattá - a múzeumutcák, kereskedő - vendéglátó utcák kialakítása. Ilyenekkel találkozni Pécsett, Szentendrén és Kecskeméten, részleteiben pedig Kőszegen és Sopronban. Elképzelhető lenne egy múzeumi, vagy vendéglátó együttes létrehozása, melyek bármelyikének kezdetét képezhetné a Százéves cukrászda. A Százévesről e helyütt csak annyit kívánok megjegyezni, hogy egykori teraszának újjáépítése tovább erősítené a tér hatását. A Petőfi téren szemünk előtt pusztul egy 478