Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Árpási Zoltán: Szubjektív gondolatok Gyula idegenforgalmáról és annak fejlesztési lehetőségeiről

mewiii&eE finerSzubjektív gondolatok Gyula idegenforgalmáról és annak fejlesztési lehetőségeiről (Hozzászólás Bereczky Sándor cikkéhez) ÁRPÁSI ZOLTÁN Nagy érdeklődéssel és figyelemmel olvastam Bereczky Sándornak a Békési Elet 1980/2 számában megjelent „Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán" című cikkét. A vázolt - elsősorban a fürdőélet fejlesztésével foglalkozó - elképzeléseket perspektivikusaknak és átgondoltaknak tartom. Kár, hogy az idegenforgalom egyéb kérdéseivel foglalkozó anyag egyidejűleg nem jelent meg a folyóiratban. A témához hozzászólva ezért olyan kérdésekkel kívánok foglalkozni, amelyek szorosan nem kapcsolódnak ugyan a Várfürdő problémáihoz, mégis jelentősen befolyásolhatják a város idegenforgalmának alakulását. Emlékszem, több mint két évtizeddel ezelőtt, amikor a Béke sugárúton még zötyögött a kisvonat, a vár még nem bontakozott ki teljes szépségében, és a Várfürdő sem üzemelt, a város már kedvelt célpontja volt a kirándulóknak. Szerették Gyulát, az Alföldön páratlan hangulatáért, tisztaságáért, lakóinak messze földön híres vendégszeretetéért és virágos-fás utcáiért. Attól az időtől mostanáig, amikor fő vonzerőnek a Várfiirdőt tartjuk, nagy utat tett meg a város. Ez elsősorban a vendégek és a vendégnapok számának rohamos növekedésén, illetve az idegenforgalom feltételeinek kevésbé dinamikus fejlődésén mérhető le. Ezeknek az elgondolkodtató adatoknak elemzésére az idézett cikk terjedelmesen kitér. Az idegenforgalom fejlesztésének tervezésekor megítélésem szerint alapvetően két igény kielégítéséből kell kiindulni. Egyfelől minden tekintetben meg kell felelni a városba érkező vendégek elvárásainak, másfelől olyan helyzetet kell teremteni, hogy a helyi lakosság semmilyen vonatkozásban ne érezze hátrányát az idegenforgalomnak, sőt bizonyos összefüggésekben lássa előnyeit is. A vendégeknek a várossal, mint idegenforgalmi központtal szembeni elvárásait rendkívül nehéz összefoglalni, mivel különböző szándékkal és időtartamra érkeznek. Egy részük - általában a környező településekről - egy napra, fürdeni jön. Mások hosszabb időt - hétvégét, egy vagy több hetet - kívánnak Gyulán eltölteni. Közöttük más igényeik vannak a hazai, és más a külföldi vendégeknek. (A gyógy-idegenforgalommal e helyütt nem kívánok foglalkozni.) Az idegenforgalom feltételeinek tervezésekor a legnagyobb figyelmet a több napra érkezők általunk feltételezett elvárásaira kell fordítanunk. Két ok miatt. Az egyik, hogy ezek az elvárások meghatározók, tartalmazzák az egynapos fürdésre érkezők szerényebb igényeit is. A másik, hogy sokuk első ízben jár a városban, s ez a találkozás meghatározó lehet a későbbiekre is. Ráadásul olvasmányaik és hallomás alapján él bennük egy elképzelt Gyula-kép, amelyet ütköztetnek a tapasztaltakkal. Végül is, milyen tényezők, feltételek jelenthetnek vonzerőt az idegen számára Gyulán? A legfontosabbaknak az alábbiakat tartom: - sajátos hangulatú városkép; egyedi városrendezés és városépítés; történelmi atmoszféra, - kulturált fürdési lehetőség, - színvonalas művelődési, szórakozási feltételek, - elegendő és kulturált szálláshely, - színvonalas vendéglátás, -jó kereskedelmi ellátottság, 477