Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Szabó Ferenc: Mendöl Tibor életműve és a társtudományok

mezővárosainak csak a városias kiépítésű, az urbánus funkciókat és népességet tömörítő magja tekinthető valóságos városnak. A városias magot körülvevő, nagy kiterjedésű falusias burok nem hordoz városi funkciókat, a tanyavilág pedig - mint szórványtelepülés nem számítható a városhoz, a belsőséghez. Erdei Ferenc 1939-ben megjelent A magyar város című könyve az alföldi mezővárosokra nem tartotta alkalmazhatónak az európai városfogalmat. Bebizonyította, hogy a magasabb funkciókat hordozó mezővárosi belterület és a hozzátartozó tanyarendszer szervesen összekapcsolódó gazdasági és társadalmi egység. Erdei elismerte, hogy „Mendöl foglalkozik legelmélycdőbbcn az alföldi városokkal", de alapkoncepciója miatt megállapításai tévesek. Hiányolta, hogy Mendöl a mezőgazdaságot eleve kirekesztette a városképző tényezők sorából, s nagyobb jelentőséget tulajdonított a morfológikus tényezőknek, mint a gazdasági és társadalmi összetevőknek. A magyar tanyákról írt Erdei-mű (1942) a tanyákat szórványtelepülésnek tekintő Mendöl munkákról ismét elismeréssel, de ellenvéleménnyel szól. Imponáló eredeti történeti anyag alapján azonosította magát Erdeivel és vitatta Mendöl álláspontját a következő évben Márkus István. (Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII-XVIII. században. Adalék a kertes város és a tanya kérdéséhez. Kecskemét, 1943. 24-30.) Ma már tudjuk, hogy az alapvető véleménykülönbséget elsőrenden a kétféle megközelítés hozta magával. Alföldi vonatkozásban és a kései feudalizmus, valamint a kapitalizmus közel két évszázadnyi időszakára nézve Erdei Ferenc nem tévedett. A tanyavilág funkciójának változását, saját korábbi koncepciójának módosításával, a nagyüzemi mezőgazdaság győzelme után éppúgy észrevette, mint a mezővárosok belső átalakulását. Amit erről 1961ben Gyulán elmondott, végeredményben közeledést jelentett Mendöl álláspontjához. (Földrajzi Közlemények, 1961. 201-216.) Igazolta azt a tényt, hogy Mendöl egy, az alföldinél fejlettebb településhálózat jellemzésére építve dolgozta ki a városfogalom összetevőit, de elismerte azt is, hogy a korszerű városfejlesztés nem élhet meg már az"Alföldön sem Mendöl szemléletének figyelembe vétele nélkül. Az akadémiai doktori értekezésként benyújtott Mendöl-főmű, az Általános településföldrajz (1973) egyik opponenseként Erdei Ferenc 1966-ban ismét mérlegre tette saját munkássága felől nézve is Mendöl főbb eredményeit. A tudományos elismerés és bírálat mintapéldájának beillő, tömör vélemény legfontosabb konklúziója, hogy Mendöl életművet a településföldrajz teljes összegzése, megalapozta az általános településtudomány kibontakozását. (Erdei Ferenc: Településpolitika, közigazgatás, urbanizáció. Összegyűjtött művei. Bp. 1977. 160-166.) Az elmondottak talán bizonyítják, hogy Mendöl Tibor életműve a társtudományokat is érinti, s szellemi hagyatékának kamatoztatásában a társtudományoknak szintén jelentős feladataik vannak. Munkássága különösen jól segítheti a modern várostörténeti kutatást és a regionális szemszögű, éppen most bontakozni kezdő történeti feltárásokat, a históriai aspektusú településnéprajzot, a korszerű településtudományt. S az új kutatónemzedékek - tudományszaktól függetlenül - Tőle is tanuljanak igényességet, alaposságot, a tudomány céljainak mindent alárendelő szerénységet és áldozatkészséget, a mondanivaló tisztaságát. 430