Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Szabó Ferenc: Mendöl Tibor életműve és a társtudományok

és folyamatos kapcsolata - a tudományok között feszülő szakadék miatt minden bizonnyal nem állandósult, pontosabban szólva egy jelentős vállalkozásra szorítkozott. Ez a jelentős mű a hazai gazdaságtörténetírás megújításában vezető szerepet játszó Domanovszky Sándor szerkesztésében a harmincas évek végétől 1942-ig öt vaskos kötetben kiadott Magyar Művelődéstörténet. A nagy összefoglalás a magyar historikusok korszerű módszerekkel dolgozó fiatal nemzedékének időtálló teljesítménye, annak ellenére, hogy a legkülönbözőbb irányzatok és iskolák követői szerepelnek benne. (Abban egységes, hogy a konzervatív vagy a fasisztoid beállítottságú szerzőket mellőzte.) A Magyar Művelődéstörténet interdiszciplináris szándékainak egyik bizonyítéka, hogy Mendöl három kötet alapvető fejezeteinek szerzője lett. (I. köt. Bp. é. n. 191-212. A megtelepedés formái; IV. köt. Bp. é. n. 167-189. Az új települési rend; V. köt. Bp. é. n. 99-128. A mai knltúrtáj.) Az I. kötetben a honfoglalás és a kora Árpád-kor rajzát nyújtja településtörténeti szemszögből, a tájföldrajzi és a régészeti, köztörténeti eredmények szintéziseként. A IV. kötetben a XVIII. század településfejlődésének rendkívül lényeglátó, a szép és szemléletes tudományos stílus minden erényét felvonultató ábrázolását kapjuk Mendöl tollából. A „regeneráló", „kiegyenlítő" korszakként jellemzett évszázadban a török hódoltság alól felszabadult országrészek újranépesülésének folyamatát és hatását tartotta a legfontosabbnak. A XIX. századot bemutató V. kötetben a kultúrtájjá formálás menetéről, a városi fejlődés eredményeiről és regionális különbségeiről, a Dunántúl és az Alföld között régóta fennálló „kultúrlejtő" csökkenésének a termelésből és a közlekedésfejlesztésből fakadó okairól publikált egy remek tudományos esszének tartott tanulmányt. (Ha történészként választanom kellene Mendöl általam ismert munkái között, a rendkívül színes és lendületes megformálás, méginkább az ötletekben és szempontokban különösen gazdag szintetizálás okán ezt a két írását - Az új települési rendet, és A mai kit 1 túrtJj-at emelném ki legelőször.) A Magyar Művelődéstörténet három kötetében megjelent tanulmányai (továbbá Fekete Nagy Antalnak és Eperjcssy Kálmánnak ugyanott publikált településtörténeti áttekintései) alapján Mendöl egy előadásban is összefoglalta a legfontosabbakat. Ez ,,Falu és város a magyar tájban" címmel a magyar romanisztika és az irodalomtörténet kiváló tudósa, Eckhardt Sándor szerkesztette „Úr és paraszt a magyar élet egységében" összefoglaló című kötetben látott napvilágot, 1941-ben. A gyűjteményben történészek és néprajzkutatók szerepelnek még, köztük Kodály Zoltán, Ortutay Gyula és Szabó István is. Megjelentetésének az osztályhelyzettől függetlenül kiformálható németellenes nemzeti egység támogatása volt a kimondatlan, de világos - tegyük hozzá: illuzórikus - célja. Mendöl bevonása hazafias polgári humanista politikai beállítottságának egyfajta elismerését is kifejezte. A történeti és geográfiai tényezők szerves vizsgálatának sokáig mintaképe marad még a Bulla Bélával közösen írt A Kárpát-medence jöldrajza című kötete, (1947). A felszabadulás előtti magyar történetírás pozitív, haladó polgári törekvései és Mendöl Tibor között értékes és tartalmas, de csak időleges kapcsolatok formálódtak. A helyzet ilyen alakulásának számos okát, így pl. a személyes nexusok történetét ma még nem ismerjük. A szemléleti és módszerbeli találkozási pontok száma igen jelentős volt. A történetkutatás oldaláról fontos mozzanatként kell megemlítenünk, hogy a históriában éppen az az ágazat járt gyerekcipőben, amihez Mendöl eredményei a legnagyobb segítséget nyújthatták volna: a várostörténet korszerű változata. Történetírásunkban hagyományosan a politikai történet uralkodott. A településtörténet a megyékre és a falukra tekintett és mint láttuk, csak kialakulóban volt. A szélesebb tematikájú várostörténetből az 1960-as évekig nem sok valósult meg ebben az országban. Míg a középkorra nézve már komoly hagyományai voltak a tör428