Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - SZEMLE

helyezkedő Magyarországot, Csehszlovákiát, NDK-t, Lengyelországot. A könyv négy részre tagozódik. Az I. rész Kelet-Közép-Európa kialakulásával, ezen belül a kapitalista és szocialista fejlődés eltérő sajátosságaival foglalkozik. A II. rész a gazdaság feltételeit, a természeti földrajzi környezet potenciáljait, a demográfiai erőforrásokat tárgyalja. A III. rész „A gazdaság" c. követi leginkább a hagyományos ágazati tárgyalási módot. Sorra veszi az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az idegenforgalom és a nemzetközi földrajzi munkamegosztás földrajzi problémáit. Ez a fejezet is azonban csak látszólag leíró, tartalmában összehasonlító és a sajátosságokat a közösen megoldandó feladatokat illetően számos új gondolatot tartalmaz. A KGSTén belül a mezőgazdasági integrációra eddig nem fordítottak kellő figyelmet, ehhez kapcsolódóan Enyedi György a következőket említi: „... egy húsra orientált vertikális ágazati fejlesztés eléggé biztos piacokkal rendelkezhet. Az előzmények, a kukorica-hús ágazatban elért hazai eredmények, és az első újtípusú kooperációs kapcsolatok Csehszlovákiával és Jugoszláviával, biztató jelei az ágazati fejlesztésnek. ... a Kárpát-medence alföldi területei a mezőgazdaságban a fő területi integrációs zónát jelentenének a kelet-közép-európai agrártérségen belül." Békés megye ezen integrációs folyamatok megvalósításában, mint tipikusan agrár terület és mint határmenti megye fontos szerephez juthat. A szomszédos Romániával kiépített kapcsolatok, mindkét fél, és a szocialista országok érdekeit szolgálnák, lehetővé válna közös feldolgozó kapacitások kiépítése, üzemi technológia és technika kölcsönös cseréje, a hatékonyság növelése. A IV. befejező rész „A gazdag területi szervezete" bemutatja a területi fejlesztési politikában, a településhálózatban, a gazdaság területi egységeiben meglévő különbségeket és a szocialista nemzetközi makrorégiók kifejlődésének új lehetőségeit, konkrétan körülhatárolva azokat a térségeket, ahol azok a régiók már fejlődésnek indultak. Enyedi György könyve számos eddig tabunak vélt politikai, gazdasági, társadalmi problémát vet föl az egyes országokon belül és azok között, ezért is méltón sorakozik azon művek közé, melyek a „tágabb haza" megismerését, az ahhoz való tartozás érzését fejleszti és ezzel nemzetközi jelentőségűvé válik. 400