Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - SZEMLE

helyezkedő Magyarországot, Csehszlovákiát, NDK-t, Lengyelországot. A könyv négy részre tagozódik. Az I. rész Kelet-Közép-Európa kialakulásával, ezen belül a kapitalista és szocialista fejlődés eltérő sajátosságaival foglalkozik. A II. rész a gazdaság feltételeit, a természeti föld­rajzi környezet potenciáljait, a demográfiai erőfor­rásokat tárgyalja. A III. rész „A gazdaság" c. követi leginkább a hagyományos ágazati tárgyalási módot. Sorra ve­szi az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az ide­genforgalom és a nemzetközi földrajzi munkameg­osztás földrajzi problémáit. Ez a fejezet is azonban csak látszólag leíró, tartalmában összehasonlító és a sajátosságokat a közösen megoldandó feladatokat illetően számos új gondolatot tartalmaz. A KGST­én belül a mezőgazdasági integrációra eddig nem fordítottak kellő figyelmet, ehhez kapcsolódóan Enyedi György a következőket említi: „... egy húsra orientált vertikális ágazati fejlesztés eléggé biztos piacokkal rendelkezhet. Az előzmények, a kukorica-hús ágazatban elért hazai eredmények, és az első újtípusú kooperációs kapcsolatok Cseh­szlovákiával és Jugoszláviával, biztató jelei az ága­zati fejlesztésnek. ... a Kárpát-medence alföldi te­rületei a mezőgazdaságban a fő területi integrációs zónát jelentenének a kelet-közép-európai agrár­térségen belül." Békés megye ezen integrációs folyamatok megvalósításában, mint tipikusan agrár terület és mint határmenti megye fontos szerephez juthat. A szomszédos Romániával kiépített kap­csolatok, mindkét fél, és a szocialista országok ér­dekeit szolgálnák, lehetővé válna közös feldolgozó kapacitások kiépítése, üzemi technológia és tech­nika kölcsönös cseréje, a hatékonyság növelése. A IV. befejező rész „A gazdag területi szerve­zete" bemutatja a területi fejlesztési politikában, a településhálózatban, a gazdaság területi egységei­ben meglévő különbségeket és a szocialista nemzet­közi makrorégiók kifejlődésének új lehetőségeit, konkrétan körülhatárolva azokat a térségeket, ahol azok a régiók már fejlődésnek indultak. Enyedi György könyve számos eddig tabunak vélt politikai, gazdasági, társadalmi problémát vet föl az egyes országokon belül és azok között, ezért is méltón sorakozik azon művek közé, melyek a „tágabb haza" megismerését, az ahhoz való tarto­zás érzését fejleszti és ezzel nemzetközi jelentősé­gűvé válik. 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom