Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 3. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Simon Imre: Az ipar fejlettsége és területi koncentrációja Békés megye egyes térségeiben és településein
Mint a 6. táblázat mutatja, Békéscsaba, Orosháza, Gyula sorrendje a faktorértékek alapján nem változott, mindkét időpontban az első három helyet foglalják el. Az 1972-ben a negyedik helyen álló Szarvas és az ötödik helyen álló Sarkad 1977-rc helyet cseréltek egymással. A (Cj) faktorérték változások azt mutatják, hogy különösen dinamikus fejlődés játszódott le Orosháza, valamint Gyula és Szeghalom esetében. Ugyanakkor az 1972-1977-es időszak alatt Gyula sorrendi száma nem változott, Szeghalomé azonban a 14-ről a 9-re ugrott. Szeghalom dinamikus fejlődése mindenképpen figyelemre méltó, mivel Békés megye legnagyobb összefüggő elmaradott területének központja. Az (A;) faktorértékek egymástól való eltérései Szarvas, Sarkad, Mezőhegyes és Mczőbcrény esetében nem jelentősek, ezért azt lehet mondani, hogy ipari szempontból körülbelül azonos szinten állnak. Az 1973-ban várossá lett Békés, bár a vizsgált időszak alatt a 9. helyről a 8-ra lépett elő, mégis (Cj) faktorértékek által mutatott dinamika igen kicsi (0,1). A (Cj) mutató településenkénti elemzése azt mutatja, hogy 5 év alatt Békéscsaba és a közelében elhelyezkedő néhány más település, valamint Szarvas, Pusztaföldvár, Mezőhegyes települések esetében a fejlődés dinamikája lelassult. Ugyanezen idő alatt a fejlődés üteme Orosháza és Battonya esetében a legjobbnak bizonyult. 1. ábra: Az ipari fejlődés dinamizmusa Békés megyében (1972-1977) 1. A faktorértékek változása Az 1. ábra az ipari fejlődés dinamikáját mutatja be, térhatású ábrázolási mód segítségével a vizsgált 1972 és 1977 közötti időszakban. Az ábra megszerkesztéséhez a (Q) faktorértékeket használtuk, valamennyi vizsgált településre. Az (Aj) faktorértékek alapján 1977-re elvégeztük az 55 iparral rendelkező település csoportosítását (2. ábra). Mint látható, a megyei ipari vázát egy Ny-K irányú, Szarvas-Endrőd-Mezőberény-BékésBékéscsaba-Gyula-Sarkad településeken áthaladó horizontális tengely határozza meg. Ettől a tengelytől E-ra és D-re szigetszerűen helyezkednek el fejlettebb települések, mint Orosháza, Mezőhegyes, Szeghalom. A két legfejlettebb település Békéscsaba és Orosháza közti különbség abban áll, hogy míg Békéscsaba körül egy iparilag fejlettebb térség alakult ki, addig Orosházát elmaradott települések veszik körül. 2.2. Békés megye ipar alapján elkülöníthető térségei 385