Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Hentz Lajos: A mezőberényi szlovák női ködmönök

A mezőberényi szlovák női ködmönök HENTZ LAJOS Fontos szerepet töltött be a ködmön — mintegy 80-90 évvel ezelőtt is - a mezőberényi szlovák női öltözködésben. Nem egyszerűen csak téli ruha volt, hanem a társadalmi hovatartozásnak, az ünnepélyességnek a kifejezője, olyan ruhadarab, amely - hajdan a mentével együtt - elmaradhatatlan tartozéka volt az élet nagy fordulóinak. A mente és a ködmön viselettörténeti szerepét jól mutatja Kósa András mezőberény ilakos 1818. február 16-án kelt osztályos egyezsége. Az egyezség értelmében Kósa András kötelezte magát, hogy unokahúgának „mikor a leányka először Úr Vacsorájához mégyen, csináltatni fog...egy ködmönt", majd „mikor a leányka férjhez megyen, tartozik annak venni egy mentét".

1 A ködmön tehát a nagylányos öltözet tartozéka volt, az asszonyok téli ünneplője pedig a mente, ez a díszes és értékes ruhadarab. A mente értékét és öltözködésbeli jelentőségét igazolja Sáli András - ugyancsak mezőberényi lakos-1818-ból való végrendelete: „Vagyon most két Tinóm... a' két Tinót hagyom a' Feleségemnek, hogy azt eladván, annak árából vegyen magának mentét, de mivel Kata leányomnak soha se vettem mentét, azon mente az annya halála után az övé légyen".

2 A mente azonban a század közepére kiment a divatból. Palugyai Imre azt írta 1855-ben a Békés megyei viseletről szóló ismertetésében, hogy a "régi gyönyörű barna mentékből itt ott még néhány molytól óvott ép példányt lehet látni ünnepnapokon".

3 A mente helyét más ruhadarabok foglalták el. A módosabb parasztság öltözködésében, amely jobban igazodott a polgári ízléshez, a posztóból készült rövid kabát lép a mente helyébe. A parasztság hagyománytartó rétegeinek viseletében azonban a ködmön megőrizte még egy időre régi értékrendjét: nemcsak a nagylányos viselet tartozékaként élt tovább, hanem elengedhetetlen része lett a menyasszonyi kelengyének és a téli ünneplő asszonyi öltözetnek. Jelentőségének megfelelően a század második felére a mezőberényi női viseletnek - és éppen a szlovák nők öltözetének - legszebben megformált öltözetdarabja lett. A ködmön szabása A ködmön közismert, általánosan viselt ruhadarab volt, de számtalan változatban készítették, szinte minden községben másképpen.

4 Községenkénti eltérések a szabásban és a díszítésben egyaránt jelentkeztek, de variánsok egy-egy községen belül is kimutathatók, ha nem is szabásban, de a díszítésben gyakran, vagy mindig. Gyenge mesternek tartották ugyanis azt, aki „más mintája után dolgozott", így minden mester arra törekedett, hogy munkájában valami egyéni díszítmény, műhelyére jellemző motívum, szín legyen. Ez utóbbiak felderítése ma már igen nehéz, mert mesterjegyek hiányában nem mindig állapítható 346