Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán

Pelle Ferenc: 7$ év a kevermesi önkéntes tűzoltóság életéből (1904-1979) Kevermes, 1979. A Kevermesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kiadása, 79 oldalHERCZEG MIHÁLY Amikor a kívülálló olvasó a kezébe veszi ezt a kis könyvet, az első gondolata nyilván az, hogy van-e létjogosultsága egy községi önkéntes tűzoltó egylet történetének a tengernyi nyomdatermék között. A jegyzetapparátus már bizalmat ébreszt: Kitűnik, hogy a szerző utánajárt az írott forrásoknak, s elsősorban a képviselőtestületi és a tanácstilési jegyzőkönyveket, a járási közigazgatás iratait használta fel. Az elolvasás utáni csalódás kellemes. A munka teljes mértékben teljesítette szerényen megfogalmazott, rokonszenves célkitűzését: azt, hogy emléket állítson az egyesületet megalapító és a 75 éve elkezdett munkát becsülettel továbbvivő önkéntes tűzoltóknak, s háromnegyed évszázad tanulságait szűrje le a közösségi érdekvédelem és összefogás érdekében, egy olyan fontos területen, mint a tűzvédelem. A szerző 1965-ben megírta a község múltját (A 150 éves Kevermes község története), s így arról itt keveset közöl, bár itt is szükséges lett volna a társadalmi háttér bővebb ismertetése. Az ilyen értelmű hiányérzet jogosult, mert nem minden olvasó tud már hozzájutni a 15 éve kiadott összefoglaláshoz. A tágabb történelem elhagyása mellett is érzékletes képet kapunk a hetvenöt esztendőről, az egyesület belső életéről, a felszabadulás előtti mostoha körülményekről, amikor a hiányos felszerelés mellett is összetartotta az önkénteseket a község szeretete, a biztonság megteremtéséért érzett felelősség, a kölcsönös segíteni akarás. Az egyesület tevékenysége egy ilyen istenhátamögötti községben a „társadalmi" eseményeket is magával hozta: versenyei jelentős érdeklődés mellett zajlottak, gyakran a helyi öntudat forrásai vagy táplálói lettek. A felszabadulás után valóságos sikersorozatot értek el a jól képzett és fürge kevermesi tűzoltók. A kis könyv jól bizonyítja, hogy a tűzvédelem, az emberéletet és a népvagyont mentő tűzoltó munka az utóbbi évtizedektől kapja meg az igazi megbecsülést. A tűzvédelem ma már közügy. A városlakó ember talán nosztalgiával gondol azokra a jó közösségi szellemű közgyűlésekre, a hozzájuk kapcsolódó hangulatos vacsorákra, amelyek eseményszámba mennek a községben. Szükség van az életünkben az ilyen összekovácsolódott, önzetlen áldozatokra kész közösségekre, azok társadalmi szerepe nagyobb, mint sokszor hisszük. Az emberek közötti kapcsolatépítés egyik szép formája az önkéntes tűzoltó egyesület. Különösen akkor, ha olyan kiválóan működő testületről van szó, mint a kevermesi. A kis könyvnek erénye a témaválasztás. Pelle Ferenc jó érzékkel látta meg, mit érdemes kiragadni háromnegyed évszázad történéseiből, úgy, hogy az a helybelieknek is, de a kívülállónak is tanulságos, érdekes legyen. A kiadvány egy-két gyengéjéről szólnunk kell még. A községtörténeti háttér elmaradásán kívül a megfogalmazás helyenkénti nagyvonalúsága, néhány felesleges ismétlésnek a szövegben maradása tehető szóvá. Ezek nem vonnak le a munka értékéből, de könnyen kigyomlálhatok lettek volna. Összegezve elmondhatjuk, hogy a kiadvány megjelentetése jó gondolat volt, mert a visszatekintés, a hagyományőrzés szálaival tovább erősít egy értékes munkát végző közösséget. Témaválasztásával felhívja a figyelmet arra, hogy a szervezett tűzoltás története bizonyos értelemben a társadalomtörténet számára is hasznos adalékokat nyújt. 272