Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos Levente: A nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele Békés megyében (1944-1948)
hoz. Ugyanakkor figyelemreméltó jelenség, hogy a megyében, ha szórványosan is, igen hamar felmerült az egyenlő számú képviselő beküldése, a paritás elvének alkalmazása. A mezőberényi kistanács már október 17-i alakuló ülésétől kezdve az MKP, FKP és SZDP 3-3 küldöttéből tevődött össze. Októbertől paritásos összetételű volt a kommunistákból és kisgazdapártiakból álló szarvasi községi tanács. Ugyanilyen összetételű községi tanács alakult decemberben Endrődön. s A megyei kommunista vezetők, mind jobban megértve az MKP nemzeti egységfront politikáját, leküzdve az ezzel szemben megnyilvánuló ellenállást, egyre inkább arra törekedtek, hogy elősegítsék a többi demokratikus párt talpraállását, s hogy ily módon még szélesebb rétegek aktivizálódjanak a párt által kidolgozott akcióprogram valóraváltásáért, amely a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok programja lett. Sőt, már az akcióprogram megismerése előtt felvetődött a pártok demokratikus összefogása s ennek szervezeti formája. A nemzeti összefogás első politikai megnyilvánulására a háborúból való Horthy-félc kiugrási kísérlet kudarca után Békéscsabán került sor. Október 16-án Szobek András javaslatára és az ő megfogalmazásában az Antifasiszta Demokratikus Blokk Szervező Bizottsága nevében felhívást intéztek a felszabadult területek lakosságához és antifasiszta küzdelemre buzdítottak: „csatlakozzatok a minden pártpolitikán felülálló, tisztán nemzeti célt szolgáló ANTIFASISZTA DEMOKRATIKUS BLOKK-hoz, melynek célja a Vörös Hadsereget küzdelmében támogatva bebizonyítani azt, hogy nem a ... magyar nép a bűnös". 6 Noha a Blokk békéscsabai tényleges megalakulásáról és tevékenységéről nincsenek adatok, a Demokratikus Blokk elnevezést valóban használták az orosházi járásban a Nemzeti Bizottság-elnevezés elterjedése előtt. 1944. november 5-én Orosházán a kommunisták kezdeményezésére ténylegesen megalakult az Antifasiszta Demokratikus Blokk. 7 Az FKP és az SZDP újjászervezése után az MKP vezetésével megkezdte működését a Pártközi Blokk, amely tulajdonképpen már igazi nemzeti bizottság volt, s 1944. december 7-től használni kezdték a nemzeti bizottság nevet is. (1945. január 18-ig párhuzamosan szerepel az orosházi iratokban a Pártközi Blokk, illetve Nemzeti Bizottság elnevezés.) Az orosházi járás közigazgatási főnöke, dr. Szöllősy László 1944. december 6-án jelentette, hogy a „járás területén megalakult a Pártközi Demokrata Blokk, melynek képviselői mint tanácsadó szervek a legnagyobb mértékben igyekeznek a hatóságok segítségére sietni". 8 Orosházán kívül november végén Tótkomlóson is megalakult a Demokrata Blokk, amely december közepén Nemzeti Bizottsággá alakult. 9 A nagyszénási Pártközi Blokk 1944 decemberi működésének szintén maradt írásos nyoma. 1 0 Ugyancsak a Függetlenségi Front helyi szervének tekintendő a Gyomán december elején alakított Nemzeti Front Tanácsa (mellette külön működött a községi közigazgatási tanács). 1 1 A megye közigazgatási főnöke 1944. november 28-i körrendeletében arról tájékoztatta a helyi hatóságokat, hogy „minden községben folyamatban van, vagy hamarosan meg fog indulni az ún. pártközi blokk megalakítása, amelyben valamennyi demokratikus párt kiküldöttjei részt vesznek." 1 2 Ezek a politikai szervek, melyek már kifejezetten a demokratikus pártok együttműködésének szervezeti formáit jelentették, a nemzeti bizottságoknak a községi tanácsoknál is közvetlenebb előfutárát testesítették meg. Felépítésüket és működésük tartalmát tekintve egyaránt itt már inkább csak elnevezésbeli különbségről van szó. A népi szervek fejlődésében alapvetően új szakaszt nyitott az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása. A központi törvényhozó és végrehajtó hatalom megszületése, még ha a kormány keze egy ideig nem is ért el minden26
