Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán

vés eredményeként a legutóbbi, 4. Szlovák-Magyar Földrajzi Szemináriumot - első ízben - nem a fővárosban rendezték meg. A Földrajztudományi Kutatóintézet 1973-ban alakult békéscsabai Alföldi Osztálya pedig először vállalkozhatott egy nemzetközi tanácskozás megtartására 1979. október 30. és november 2. között. A választás - azon túl, hogy az Alföldi Osztály mind élénkebb szerepet játszik a magyar földrajzi kutatásokban és külföldi kapcsolatai is egyre szélesebbek - azért is esett Békéscsabára, mert a szeminárium előzetesen tervezett témája „Az átformálódó agrártérségek funkcionális vizsgálata és kutatási metodikája" volt, és e problémakör kutatásának az Alföldi Osztálynál már-már hagyományai vannak. A tanácskozás során az alábbi előadások hangzottak el és kerültek megvitatásra. Szlovák részről: Drdo$,J.: A tájszintézis és annak jelentősége a környezet átalakítása szempontjából. Tarábek, K.: Klímatípusok és azok változása Szlovákiában a mezőgazdaság szempontjából. Lehotsky, M.: A mezőgazdasági táj szerkezet elemzése entrópia segítségével. Urbanek, J.: Potenciális csuszamlásos területek; a lehatárolás és értékelés módszerei mezőgazdasági szempontból. Magyar részről: Tóth J. - Bankó T.: Az alföldi városhálózat átalakulásának sajátosságai. Becsei J.: Békéscsaba mint agrárvárosból fejlődött ipari centrum. Simon I.-Tánczos-Szabó L.: A közép-békési térség ipari fejlődésének vizsgálata. Katona S.: Agrártérségek átalakulása Bicske példáján. Döuényi Z.-Rakonczai J.: A munkaerőmozgás tendenciái a közép-békési térségben. Mosolygó L.: A vertikális integráció szerepe a közép-békési térség mezőgazdaságának átalakulásában. Berényi I.: A földhasznosítási szerkezet átalakulásának földrajzi típusai Magyarországon (19351970). A tudományos üléseket szakmai programok egészítették ki. A geográfusok kirándulást tettek a közép-békési térségben, melynek során többek között Makoviczki J. Békés város tanácselnöke adott tájékoztatót a városról, meglátogatták a gyulai Várfürdőt és a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzetet is. Fogadta a résztvevőket Aradszki J. Békéscsaba város tanácselnöke, valamint Takács J., a Békés megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya vezetője is, aki bemutatta az Orosházi Üveggyárat. A Békés megyei szakmai program kiegészítéseként Tóth J., az Alföldi Osztály vezetője, Kecskeméten átutazóban kitért az alföldi tanyás térségek kérdésére. A résztvevők ezenkívül személyes tapasztalatokat szereztek egy ipari-bányászati körzet fejlődési problémáiról Tata és Tatabánya környékén, ahol Katona S. budapesti geográfus tartott összefoglalót, valamint azkról a környezeti hatásokról, amelyek egy tágabb mezőgazdasági térségben - így a meglátogatott bicskei Búzakalász termelőszövetkezetben is - érvényesülnek. A szemináriumon elhangzott előadások, az azokhoz kapcsolódó viták és szakmai programok a vizsgált témát jelentős mértékben átfogták, egyúttal alkalmat nyújtottak a pozsonyi Földrajzi Intézet és a Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Osztálya keretein belül folyó munkák jobb kölcsönös megismerésére, továbbá bizonyították az átalakuló agrártérségek problémájának általános jellegét és regionális sajátságait. Mindezeken túl, a szeminárium igen fontos állomása volt a Szlovák Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia, ezek földrajzi intézetei és kutatócsoportjai közötti további, hosszútávú sokoldalú együttműködésnek, nem utolsósorban hozzájárult a jó személyi kapcsolatok további kiszélesítéséhez. A két ország geográfusai a Szlovák-Magyar Földrajzi Szeminárium újabb megrendezését 1981-1982-ben tervezik Kelet-Szlovákiában a természeti környezet, az agrártermelés és az infrastruktúra kölcsönkapcsolata témában. 2ÓI