Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán

könyvének legfőbb érdeme, hogy a múlt eseményeit - kezdve a szlovákok Alföldön való letelepedésének körülményeivel - széles körűen igyekszik feltárni, s közérthetően közölni. Ugyanakkor a modern törekvéseknek is eleget tesz, követve a „lírát a publicisztikában" - elvet, egyszerre kívánva hatni az intellektusra és az érzelmekre. E könyv olvasmányos jellegénél fogva bizonyára sok olvasót szerez magának, ezért érezzük fontosnak, hogy - „helyszűke" miatt - csupán egy-két megállapításunkat közöljük. Ezeket a szarvasi lokálpatrióta mondatja velünk a kissé Békéscsabacentrikus könyv Szarvasra vagy a szarvasiakra vonatkozó tényanyagával kapcsolatban. A könyvnek a Sedliacky kral' című fejezetében megkapó képet nyújtanak a szerzők Achim L. Andrásról. A nagy tehetségű parasztvezér meggyilkolásának okai és körülményei véglegesen ma sem tisztázottak. Dr. Milán Hodza azonban ezt írja 1919-ben: „... maguk a csabai és pesti urak szítják a gyanút, hogy Achimot nemcsak az apa elleni támadások megtorlásaként ölték meg, hanem meggyilkolta az a gyűlölet, amely az ottani urakban élt ellene, a paraszt ellen. (Dr. Milán Hodza: KözépEurópa országútján, Bratislava, 1938. 192. oldal.) Ezekkel a szavakkal összecsengenek Dctrői Kocsis László Bajcsy-Zsilinszky Endréről 1966-ban megjelent tanulmányának sorai: „...1911-ben részese volt egy ... politikai gyilkosságnak, amelyben urak álltak szemben a »durva, nyers parasztság« egyik képviselőjével, s a parasztot megölték." (Detrői Kocsis László: Bajcsy-Zsilinszky, Kossuth Könyvkiadó 1966. 5. oldal). A tragédia szükségszerű, hiszen Áchim L. András és Zsilinszky Endréék között származásukból és neveltetésükből eredő, kibékíthetetlen ellentét feszült. Áchim az egyik áldozat, Zsilinszky a másik, akinek végig kellett járnia a politikai tisztánlátáshoz vezető, kegyetlen csalódásokkal teli utat, és megélnie a dzsentriből az elveiért, népéért életét áldozni tudó mártírrá-válás keserves metamorfózisát. Detrői Kocsis László műve ezt a mélyből a legmagasabbra ívelő politikai-emberi metamorfózist mutatja be. A Sedliacky král' írói azonban megrekednek Bajcsy-Zsilinszky Endre század eleji portréjának felvázolásánál, így azonban a kép csonka és igazságtalan. A szerzők megemlékeznek a múlt században oly nagy hírnévre szert tett szarvasi gimnáziumról, valamint az e hírnevet öregbítő tanárairól is. Az talán nem egészen a szerzők, mint inkább a mi adósságunk, hogy a tanárokat bemutató portrék galériája hiányos. Hiányzik onnan Benka Gyula és Korén István. Ez utóbbiról sokan tudják, hogy Petőfi aszódi tanítómestere volt, azt viszont csak kevesen, hogy Korén a Matica Slovenská alapító tagja volt, aki már 1858-ban javasolta a gimnázium tanári testületének a szláv (szlovák) nyelv oktatásának bevezetését és a Matica kiadványainak megrendelését. Hogy ez a javaslata meghallgatásra került, bizonyítják a Matica megvásárolt kiadványai a gimnázium könyvtárában, valamint az Orosházi Újság 1885. dec. 25-én megjelent cikke (A pánszlávizmus Szarvason). Ez a cikk elmarasztalja Korent, a J. Holubyval kapcsolatban álló botanizáló nyugdíjas tanárt a „Hlásnik" terjesztése miatt. Nem ismeretes az olvasók előtt a gimnázium akkori tanárainak dokumentálhatóan toleráns magatartása sem a nemzetiségi tanulókkal szemben, s az sem, hogy 1907-ben „...a felvidék és az alföld délvidékének egypár rajongó tanulója titokban Hurban-egyesületet szervezett. Ezért aztán három tanulót az intézet köréből kizárt az iskolaszék" („Az ág. hit. ev. Vajda Péter Gimnázium. 1907/1908. tanévének évkönyve", 109. oldal). A felülről szított nacionalizmus, melynek a haladó gondolat mindig hadat üzent, a szarvasi gimnázium tanári karának nagy többségében visszatetszést szült, toleranciájuk, mely akkoriban nem számított érdemnek, nyilvánvaló és abból is megállapítható, hogy a felvidék három szlovák gimnáziumának megszűnése után többen itt folytatták tanulmányaikat, még a magyarul nem tudó Sztolarik Vilmos is - két évvel kérelme beadása után - 1881ben „jogszerűleg vizsgára bocsájthatónak találtatott". A pánszláv „üzelem" miatt a losonci kir. tanítóképzőből kizárt Grőszer Ádám - miniszteri engedélye alapján, mely szerint félbehagyott tanulmányait valamely ág. hit. ev. intézményben folytathatja - a szarvasi gimnázium mellett működő tanítóképzőt választotta. Úgy érezzük, ezekkel a kiegészítésekkel áldoznunk kell elődeink emlékének. A Slováci v zahranicí (Szlovákok külföldön) (Martin, 1979) kiadvány 3. számában tanulmány jelent meg dr. Tóth Lajos kandidátus, a DATE főiskolai karának tanszékvezető tanárának tollából: Tessedik Sámuel alkotó tevékenységének néhány jellemző vonása címmel. A tanulmány négy fő részre tagolja Tessedik életművének konstruktív területeit. Első gondolatként Tessedik nemzetközi kapcso259