Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán
SZEMŰ Púja Frigyes: A felszabadult Battonya (Budapest, 197g. Gondolat Kiadó, 447 oldal) KÖRMENDI JÁNOS A Viharsarok felszabadulásának 35. évfordulójára jelent meg a visszaemlékezéseket, eredeti dokumentumokat, elbeszéléseket tartalmazó kötet. A tárgyalt korszak - az 1945-1948 közötti időszak - tanulmányozása még ma is számos új elemet tartalmaz mind a történészek, mind a politikusok számára. Különösen így van ez a szűkebb pátria, Békés megye és a volt Csanád megyei községek esetében. Bár alapvető és országosan is elismert helytörténeti irodalom áll rendelkezésünkre - mindenekelőtt a Békés megye 1944-45-bcn című kötet, az elmúlt tizenöt évben megjelent városi, községi monográfiák és számos tanulmány a Békési Életben - van még tennivalónk a korszak árnyaltabb bemutatásával, a mának szóló tanulságok levonásával, valamint azzal, hogy az ifjúság számára érthetővé, elképzelhetővé tegyük elődeik történelemformáló tetteit, megértessük velük azt a történelmi korszakot, amelyben minden hónapnak, minden napnak, sokszor minden órának óriási jelentősége volt abban, hogy szülőföldünkön is győzött a szocialista forradalom, és ma már a fejlett szocializmus építésén munkálkodhatunk. Púja Frigyes könyve ezeket az utóbbi igényeket ragyogóan pótolja. Ez azért lehetséges, mert a szerző maga is tevékeny részese, irányítója volt 1947 októberéig a helyi eseményeknek, ezzel együtt a megyei és az országos változások kiváló ismerője, elemzője, olyan politikai vezető, aki az országos célkitűzéseket, a nagy átalakulást célzó programokat a helyi sajátosságokra adaptáltan az egyszerű emberek részére elfogadhatóvá, belső érzelemviláguk meghatározó elemévé, cselekedetük mozgatójává tudta átalakítani, és ezzel az „aprómunkával" képes volt mindennapi forradalmi hősöket teremteni. Az olvasó számára a könyv első látásra különösnek tűnik - erre a szerző is felhívja a figyelmet a bevezetésben. Mintha dokumentumok, elbeszélések válogatása lenne összekötő, magyarázó szöveggel. Az első fejezetek elolvasása után azonban máris érthetővé válik a szerkesztési elképzelés, a szándék; a kronológiai sorrend és az összefüggések bemutatása pedig minden oldalnak szigorú történetiséget ad. A felszabadulást követő felgyorsult történelmi események két síkon bontakoznak ki. Az egyik a rideg (de nagyon árnyaltan bemutatott), a dokumentumokban és a visszaemlékezésben feltáruló történelmi valóság, a másik szál pedig, párhuzamosan a történeti képpel, nyomdatechnikailag is elkülönítve, az elbeszélések fonala. Ezek az elbeszélések átélhetővé, sokoldalúan elképzelhetővé teszik a történelmi környezetet és a benne élő, alkotó emberek gondolkodását, elhatározását és cselekedeteit. Nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy a történelmi tények sokoldalúsága mellett egy valóságos történelmi regény is formálódik az olvasó előtt, amely már a tipikus hősök világa. Olyan környezet bontakozik ki ezekből az elbeszélésekből, amely szemünk előtt változik, és olyan tipikus jellemek alakulnak ki, akik szigorú belső elhatározással átalakítják a mozgásteret és közben maguk is átalakulnak, akik formálhatók, de közben maguk is emberformálókká válnak, akik óriási belső vívódásukat és a régi világ nyomasztó gátlásait leküzdve képesek egy új világot teremteni. Ez az egyik oldal. A másik oldalon pedig a vagyonukat féltő, a hatalomhoz ragaszkodó, az újtól megijedő, a tömegek forradalmi vezetésére alkalmatlan figurák csoportosulnak. Néha valóságos drámai erő keríti hatalmába az olvasót: mintha élő jelenetek, valóságos történelmi filmkockák peregnének előtte. így válik nemcsak különössé, hanem újszerűvé, élményt adóvá ez a mű, amely akár egy történelmi dokumentumfilmnek is alapját képezheti. 256