Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán

fejlesztése eredményeként jutott el a Várszínház társadalmi vezetősége odáig, hogy ma élő drámaírókat kért fel és hirdetett pályázatot, új történelmi drámák megírására. A tevékenységi kör az utóbbi két-három évben tovább bővült, mert ma már nemcsak a történelmi jellegű téglavár udvarán, hanem szinte a város egész területén folyik a játék. 1964 és 1978 között 320 előadásra került sor, a nézőszám 130 820 fő volt. Az előadásokból 19 ősbemutató volt, 6 művet kifejezetten erre a helyszínre írtak olyan neves szerzők, mint a közelmúltban elhunyt Darvas József, a jelen neves drámaírói közül Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Száraz György, Görgey Gábor, Hernádi Gyula. 1978. évben már nemcsak a várudvar, hanem annak környéke, a Gróza park, a Várfürdő, a vár lovagterme, a város utcái, terei is „játékhely" voltak. A városban egyébként két mozi működik egész évben, emellett a nyári főidényben az utóbbi években a szabadtéri színpad felhasználásával kertmozit is létesítettünk. Maga a szabadteri színpad több mint 2000 férőhelyével igen nagy lehetőségeket ad arra, hogy bármilyen nagy tömegű helyi és itt tartózkodó vendég részére „ORI'-műsorok, egyéb rendezvények bemutatásával jó szórakozást nyújtson. Gyula történelmi múltú város, mint erről korábban szó esett. Az Alföld mocsárvilága közepén néhány régi és értékes emlék megmaradt. Ezek között első helyen szerepel a téglavár, amelynek építése már a XIV. században megkezdődött, de emellett mintegy 10 műemlék, 20 műemlék jellegű objektum, 10 városképi jelleg miatt védett terület, mind olyan látványosság, amely az ideérkező vendégeket érdekli. Ezek mellett védett ásatási területekkel is rendelkezünk, mint legutóbb a Törökzugi lakótelep közműépítése során felbukkant nagyméretű Árpád-kori templomrom, vagy a Ferences kolostor romjai. Nem elhanyagolható tényező, hogy Gyulát országszerte úgy emlegetik, mint a fák és virágok városát. E területek gondozása és egyéb területek előkészítése egy része társadalmi munkában történik. Az egy főre vetített zöldterület nagysága meghaladja a 20 m

2-t. A város területén a múzeumi hálózat több egysége található. Négy kiállító egységgel rendelkezünk: Vármúzeum, Dürer terem, Erkel emlékház, Kohán Múzeum. Evek óta visszatérő rendezvények egész sora bizonyítja a városban folyó megfontolt, tudatos kulturális tevékenységet. A különböző alkotótáborok - festészet, fotó, kisfilm stb. - rendkívül nagy jelentősége, nemcsak az egy-egy kiállítás megrendezésében rejlik, hanem abban is, hogy az itt készült, vagy a városról készült alkotások eljutnak szinte az ország valamennyi részébe. Mindezek mellett sok megyei és országos tanácskozás, megbeszélés színhelye a város. Jó irányú törekvés, hogy sok a művelődést szerető ember, minden helyet és lehetőséget igyekszik megragadni annak érdekében, hogy népművészetünk, különböző alkotók munkái minél szélesebb körben ismertté váljanak. Igen gyakori, hogy a Várfürdőben, a SZOT- MEDOSZ-gyógyüdülőben, a Jókai Művelődési Házban stb. kiállításokat rendezünk. Akit ez a téma érdekel, az év minden időszakában talál magának - és érdeklődési körének - megfelelő szórakozási lehetőséget. A város nagyméretű, igen jól kiépített és szépen karbantartott 7 holdas sportteleppel rendelkezik. A 19 pályán, a helyi bajnokságok mellett nemzetközi, országos és megyei rendezvényekre is sor kerül. A magyar A-B és ifjúsági válogatott is tartott edzéseket, nemzetközi ifjúsági labdarúgó tornákra is sor került. Visszatérő rendezvény a Komjáthszegi Országos Tenisz Emlékverseny, itt rendezték 1971. és 1978. évben az országos középiskolai atlétikai bajnokságot. Évenként több OB és nemzetközi salakmotorverseny megrendezésére is sor kerül. Ezek a versenyek az ideérkező, illetve itt tartózkodó vendégek szórakoztatását is szolgálják, amellett, hogy a sportpályát is használhatják. 250