Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Jókai és a kígyósi "magyar nábob" életregénye

JEGYZETEK 1. Tarr László: A délibábok hazája. Bp. 1976. 96-116. 2. Jókai műveinek néprajzi hitelességéről elismerően nyilatkozik Lengyel Dénes: Jókai népmeséi és anekdotái. Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964. m-125. 3. Katona Imre: Parasztságunk történelemszemlélete. Bp. 1977. (In: Népi Kultúra Népi Társadalom X. 189-206.) Hofer Tamás: Három szakasz a magyar népi kultúra XIX-XX. századi törtenetében. Ethnographia LXXXVI (1975), 398-414. Vörös Károly: A parasztság változása a XIX. században. Ethnographia LXXXVIII (1977), 1-13. 4. Szekeres László: A 150 éves Jókai. Megjegyzések a Jókai-emlékkiállítások margójára. Múzeumi Közlemények 1976. évf. I. sz. 26-34. - A következőkben Jókai összes műveinek kritikai kiadását JKK jellel, valamint a regények R, a cikkek C betűjelével és a sorozat megfelelő kötetszámával jelöljük. Tanulmányunk az Egy magyar nábob történeti mintáinak csupán békési kapcsolataival foglalkozik. A kérdést teljes egészében a kritikai kiadás mintaszerűen ismerteti. 5. Sőtér István: Ideák és nosztalgiák költője, Jókai. Magyar Tudomány XX (1975), 456-457. 6. JKKR 6, 261. 7. Nagy Miklós: Jókai. A regényíró útja 1868-ig. Bp. 1968.135. 8. Antenna c. lap 1935. jún. 16-22. műsorában. Steib János dobozi plébános 1975 nyarán halványan emlékezett arra, hogy 1930 körül valamelyik újságban olvasott a magyar nábob Wenckheim gróffal való azonosításáról. 9. JKKR 5, 323-32410. JKKR 1, 51. 11. JKKR 1, 65. 12. Oré Rozália dobozi lakos közlései 1975. nyarán. 13. JKKR 1, 65. 14. Jókai később (1879) Szabadság a hó alatt c. regénye elején Szentpétervár utcáira helyezve színesen ír le hasonló jelenetet. JKKR 36, 15-20. és 292. 15. Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula 1964. 9. 16. Palatimis József: Békésvármegyei nemes családok története. Bp. 1909. 52-83. Kismarjai-Konrád Emil: Harruckern János György báró és telepítései. Gyula 1935- 5-Ö417. Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. XI., 76-77. Palatínus: i. 111. 81-83. Z. G. (Zombory Győző): Gróf Wenckheim Gyula kastélya Gyulán. Vasárnapi Újság IX (1962), 44. sz. 517-518. Sz.: Báró Wenckheim Béla kastélya Fáson. Uo. X (1863), 3. sz. 23-24. Tamás Ervin: A szabadkígyósi puszta. Népszabadság 1978. okt. 15. (Képpel.) 18. Palatimis: i. m. 7S-76. 19. Márki Sándor: Arad vármegye története. Arad 1895. II., 795. 20. A mennyegzőről írt riport erről is megemlékezik: Magyarország és a Nagyvilág VIII (1872), 26. sz) 21. Steib János, Doboz öreg plébánosa közlései (1975. alapján. 22. JKKR 21, 67. 23. JKKR 5, 309-310. ésJKKC 4, 576. 24. Délibáb 1853. I. félév 17. 25. A világ leggazdagabb emberei között a Fekete gyémántok (1870) c. regényben is szerepel ,,egy gazdag nábob Kelet-Indiából." JKKR 21, 67. 26-27. Steib János emlékezései a cselédség mesélgetései alapján (1975) 28. Mogyoróssy János: A Wenckheimi Hund család eredete és ivadékai. Gyula 1864. 22-23. Éble Gábor: A Harruckern és a Károlyi család. Bp. 1895. 7 genealógiai táblával. Kristó Gyula és Székely Lajos, szerk.: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba 1970. 131. 145. Palatínus: i. m. 71-72. 29. Spectator (Krenner Miklós): Arad. Városkép. Bp. 1937. 78. Tévesen Scherz Krisztinát ír Klempay Regina helyett. Vö. Márki: i. m. II, 687., 718. 30. Lakatos Ottó: Arad története. Arad 1881. I, 91. 31. Lakatos: i. m. II, 121. Klempay Márton (1713-1783) testőr, majd tartományi főbiztos volt. Nyitra megye bizonyítványa alapján 1754-ben hirdették ki nemességét Arad megyében. Eredeti neve Klempa volt: az y-nal önhatalmúan toldotta meg nevét. Haláláig a megye másodalispánja volt. Leánya első férje Török Béla (1753-1810) volt. Márki: i. m. II, 713. Kempelen: i. m. VI, 87., 687. 32. Lakatos: i. m. I, 92. III, 97. 33. Spectator: i. m. 72., 75. 34. Bálint Sándor: Adatok Újkígyós népéletéhcz. Néprajz és Nyelvtudomány (Szeged) 1959-1960. 85-86. Nagy Dezső: A rétközi dohányosság. Agrártörténeti Szemle 1975. 176-218. Takács Lajos: Dohánytermesztés Magyarországon. Bp. 1964. 101., 103., 108., 347. A kígyósi puszta 1809. évi kontraktusáról Kristó-Székely: i. m. 66. 35. Márki: i. m. II, 818. 36. Göndöcs Benedek: Elnöki megnyitó beszéd és gróf Wenckheim József Antal emlékezete. Bp. 1882. 12. (Arcképpel.) 37. Mogyoróssy: i. m. 22-23. 38. Jókai célzásai a várható örökösödési perre oly nyilvánvalóak voltak a regény megjelenése idején, hogy a Wenckheim család minden azonosítás elkerülése végett a vagyon együtt tartását ezzel a házassággal tartotta a leghelyesebb megoldásnak. Steib János 1975 nyarán a Wenckheim Krisztina esküvői ruhájából készült miseruhát a dobozi templomban Kárpáthy Zoltán egykori ruhájaként mutatta ve. A Nábob életregénye a Wenckheim család közéleti magatartását is szabályozta. 39. Wenckheim Krisztina grófnő. (Vezércikk és arckép az esküvő alkalmából.) Magyarország és a Nagyvilág VIII (1872), 26. sz. -jún. 30. 40. Steib János dobozi plébános közlései. 41. Szinnyei: Magyar írók. III, 1367-1372. 42. Mikszáth Kálmán: Összes művei. (Kritikai kiadás.) Bp. 1974. LXIV, 408. Magyar életrajzi lexikon. II, 1037. 43. Gazdálkodásáról részletesen beszámol a következő kiadvány: Emlékalbum gróf Wenckheim Frigyes és neje gróf Wenckheim Krisztina grófnő eziistmenynyegzőjére 1872-1897. június 18. Bp. 1897. 132. p. 244