Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Jókai és a kígyósi "magyar nábob" életregénye
1840-ben országgyűlési képviselőként Deák, Klauzál, Zscdényi, Pázmándy, Pulszky és Palóczy mellett a büntető rendszer reformjainak kidolgozására alakított bizottság tagja lett. Ekkor már békési alispán is volt, de fogadásból télvíz idején Gyulánál átúszta a Köröst, s még náthás sem lett. 7 6 1848-ban már István nádor főudvarmestere, majd Békés megye főispánja volt. Bár Békés megye forradalmi „helyi közéletében a rendi világ továbbélt", Wenckhcim példamutató módon járt elöl a reformok mielőbbi megvalósításában. A megyegyűléseken a rendi réteg és a demokrata réteg némi vegyülése a korábbi állapotokhoz képest haladásnak tekinthető, de a vagyontalanok, az „igazi" nép még nem ülhetett be a feudális nagyságok közé. Wcnckheim Béla 1848 után is megtartotta liberális nézeteit és mint Békés megye főispánja továbbra is segítette a polgárosodást, az új élet kialakulását. Az ötvenes években a nemzeti kaszinó, a különféle lóversenyek, majd az országos hírű csákói vadásztársaság létrehozásával segített életrekelteni a visszafogott közéletet. Osztrák származása, hatalmas vagyona révén élvezte az udvar bizalmát, magyaros magatartása, fiatalkori bolondériái és férfikori rigolyái pedig biztosították számára nemcsak a magyar érzelmű főurak, hanem a szélesebb értelembe vett nép bizalmát is. A császári udvar Wcnckheim Béla népszerűségét a forrongó nemzeti indulatok levezetésére használta fel. 1860-tól az országos politikába bekapcsolódva, mint Békés megye főispánja egyengette az utat a kiegyezés felé. A kiegyezés után belügyminiszter lett (1867-1869), majd hosszabb időn át (1871-1879) a király személye körüli miniszterként tevékenykedett. Közben - 1875-ben, a fúzió idején majd egy évig mint miniszterelnök játszott fontos szerepet. Egyik nekrológja szerint „személye körül adomák tárháza képződött." 7 7 Ezekből azonban sem írásban, sem szóban nem sok maradt fenn: a király személye körüli miniszter nem lehetett olyanféle mesehős, mint Józsa Gyuri, a szegények istápolója, az elesettek gyámolítója. Feledésbe merültek életének olyan mozzanatai, amelyek feleletet tudnának adni az Egy magyar nábob történeti mintáinak kutatása közben felmerült sok-sok részletkérdésre. Jókainak írásaiban vigyáznia kellett arra, hogy Wenckheim Béla magyarkodásának emlékei ne keveredjenek a császár kedvelt emberének ténykedésével. Jókai az Egy magyar nábob írásánál nem Wenckheim Béla valóságos tetteit, hanem nemzedékének a politikai és a gazdasági reformok terén folytatott tevékenységeinek üdvös hatását igyekezett bemutatni mind Szentirmay Rudolf, mind Kárpáthy Zoltán alakjában. Történeti mintái életéből a fényeket és a színeket használta fel elsősorban, nem a tényeket és az adatokat, mert nem bogarászó tudós volt, hanem író. Nem az igazságot akarta igazolni levéltári adatokkal, hanem a múltat igyekezett színesen bemutatni, ahogyan „egyszer volt", tanulságul a késői unokák, az elkövetkezendő nemzedékek, a szocializmust építő hősi nép okulására. 7 8 Mind a regény, mind a feltárt helytörténeti események sok-sok olyan apró részletet villantanak fel, amelyeket a történelem szempontjából ezután sem értelmezhetünk helyesen, bár mindig foglalkoztatnak. Az egyének, a csoportok, egyes rétegek, egyes osztályok életmódjának társadalmi funkciói elsősorban a történelem folyamán kialakult emberi együttműködés megkönnyítése és biztosítása érdekében alakulnak ki, másodsorban a fejlődés által megkívánt változtatások elősegítésére új alkalmazkodási formákat teremtenek. Az emberi együttműködés biztosítja az egyéneknek a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyét, a kulturált életviszonyokat és a gazdasági adottságok összhangját is. Az Egy magyar nábob történeti mintái azt mutatják, hogy ennek az összhangnak a megteremtése népi forradalom nélkül nem lehetséges. A dolgozó nép napjainkban a forradalmi vívmányok bázisán az igazság, a jóság és a becsület illúzióinak segítségével emelkedik ki a mindennapi élet harcaiból az emberi vágyak csúcsai fölé. Helytörténeti adalékaink ahhoz segítenek hozzá, hogy ne csupán a jövőt, hanem a jelent is az igazság fényében lássuk, az ellentéteket fényekkel övezhessük, s ne csupán árnyait, hanem szépségeit is feltárhassuk. 238
