Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Jókai és a kígyósi "magyar nábob" életregénye
galmazott tényeket az ókígyósi temetésről. Azt is megjegyzi, hogy a gróf hat (!) éves kisleánya neveltetését „egy közeli rokonára hagyta." Az örökösnő anyja „tudomás szerint szegény családból való." E hírek arra mutatnak, hogy a Budapesti Hírlap utalása elég sovány a temetéssel kapcsolatos körülményekre, de elegendő volt ahhoz, hogy Jókai érdeklődését felkeltse és tovább érdeklődjék utánuk. E lapban jelent meg ebben az időben Jókainak Carinus című folytatásos históriai novellája. Nem a Wenckheim család iránti diszkréció tartotta őt vissza a regény közreadásától, hanem fordítva: az idős Wenckheim József Antal nagyszerű temetése, a temetéssel egyidőben feltámadt mendemondák hatottak elsősorban regényírói képzeletére, amikor a kései házasságból származó utód várható örökösödési pereire gondolt. Jogi gyakorlata során ténylegesen ismerhetett hasonló jellegű, szennyes örökösödési pereket. De nézzük a tényeket! Az újkígyósi katolikus plébánia anyakönyvében levő bejegyzés szerint 1847. november 25-én „házasságra összeadattak Méltóságos Wenckheim gróf József Antal, csász. kir. kamarás, a kígyósi egyházak kegyura, Feicht Anna özvegye, ókígyósi lakos és Scherz, igazabban Müller Krisztina polgári állású hajadon, gyulai származású ókígyósi lakos." Tanúk voltak Vieland János uradalmi pénztárnok és Keller Jószef székudvari tiszttartó urak. A szertartás Vieland Ferenc szentmártoni, Richter Mihály békési, Léhner Mihály kígyósi plébános és Göndöcs Benedek kígyósi káplán szolgálatával történt meg. Az esküvőn előkelőségek nem vettek részt, de az uradalom személyzete és a környék népe tanúskodott a nem mindennapi eseményről. Az esküvő nem titokban történt. 1 8 Másfél év múlva jelentős eseményt könyveltek el az anyakönyv lapjai. „Gróf Wenckheim Jósef országnagynak és Scherz Krisztinának 1849. április 21-én Krisztina-Anna-Mária-Regina nevű törvényes leánya született, akit Göndöcs Benedek kígyósi káplán keresztelt meg." A keresztapa Keller János volt, aki a házasságkötésnél is tanúskodott, keresztanya pedig felesége, Fröhlich Rozália. Pár hónappal előbb, 1849. január 4-én Hrabovszky András ároktői származású, kígyósi pór lakosnak és Müller Rozáliának született Teréz nevű leánya. Keresztszülei voltak gróf Wenkheim Josef és Scherz Krisztina. A gyulai katolikus plébánia anyakönyvében levő bejegyzés szerint özvegy Scherz Józsefnek és Müller Katalinnak 1825. augusztus 8-án született Krisztina nevű törvénytelen (spuria) leánya. Müller Katalin ekkor 3 5 éves, nem egészen fiatal nő volt, Scherz József pedig özvegyember, aki Wenckheim József alkalmazottjaként fiával együtt Pozsonyból került Kígyósra. Scherz József apja, Scherz Fülöp módos pozsonyi polgár 1825-ban egy évvel Scherz Krisztina születése után vette át a kincstártól az Arad megyei Vaszoja nevű birtokot, s 1831-ben vaszojai előnévvel nemességet kapott. 1 9 Scherz Krisztina születése idején id. Scherz József már nem élt, csupán hasonnevű fia, akit nyilván nem tartottak Krisztina apjának. Ifjú Scherz József ekkor már mint uradalmi tisztviselő működött Kígyóson. Később ő is Scherz Krisztina gyámszékének tagjaként vett részt a vagyon gondozásában. (Scherz Krisztina leánya tk. unokahúga volt.) Az adalékok bizonysága szerint Scherz Krisztina apja bizonytalan volt, ennek ellenére köztiszteletben álló főúri hölgy lett belőle. Ez a regényes és rejtélyes mozzanat bizonyára nem történt szóbeszédek nélkül, ezeket azonban nem ismerjük. Az újkígyósi katolikus plébánia anyakönyve szerint 1849. augusztus 31-én meghalt „Méltóságos gróf Venkheim Jósef Antal cs. kir. kamarás és kegyúr 24 éves neje, Scherz Krisztina, akit az ókígyósi sírboltba Rázel Jósef prépost, gyulai plébános nagy segédszolgálattal temettetett el." Három évvel később, 1852. december 28-án halt meg Wenckheim József Antal gróf 72 éves korában Pesten, akit ünnepélyesen helyeztek fiatalon elhalt felesége mellé örök nyugalomra. Az újkígyósi plébánia halotti anyakönyve szerint Müller Katalin, id. Scherz József özvegye 1872. október 9-én 82 éves korában végelgyengülés következtében halt meg. Az egykori kulcsárnőt teljes papi segédlettel Göndöcs Benedek temette el az ókígyósi Wenckheim sírboltba. Unokája, Wenckheim Krisztina grófnő előtte egész télen át önfeláldozó módon ápolta újkígyósi lakásán. 2 0 Tekintsük át a szóhagyományokat: Takácsy Dénes, az egykori újkígyósi plébános sokszor említette, hogy Wenckheim József-Antal szerette magát nábobnak mondani, mert valóban úgy élt hatalmas birtokain, mint egy indiai fejedelem. 2 1 Pendzsab indiai tartomány területén régebben számos hűbéres fejedelemség volt. Ezek fejedelmeit nevezték náboboknak, s az Indiáról elterjedt mesés hírek nyomán rendkívül gazdagoknak tartották őket. 2 2 Az irodalomtudomány számontartja, hogy a regény címének kikialakításához az a kis hír járult hozzá, amely a Délibáb című lapban jelent meg Halévy-Scribe Le 232
