Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Tóth József: Összegző megjegyzések a közép-békési centrumok koordinált fejlesztése kérdésében folytatott vitához

Több résztanulmány publikálására is sor került a hazai és külföldi szaksajtóban (BAUKÓ T. - TÓTH J. 1979, BECSEI J. 1979a, TÓTH J. 1978b, 1979b, TÓTH J. - RAKONCZAIJ. 1978). Az ismertetések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a téma és kutatási módjának nemzetközi visszhangja jó. Várható, hogy a kutatás eredményeinek közlése után több kutatóhely - köztük külföldiek is - veszik át és használják fel módszereink egy részét. Úgy gondoljuk, hogy a közép-békési kutatások és ezzel a közép-békési telcpülcsegyüttes problematikájának hazai és nemzetközi megismertetése a kérdés konkrét felvetésen túlmenően is jelentős tudományos eredményként könyvelhető el. V. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK Jó érzés egy olyan vita befejezése kapcsán összegzést írni, amely szerteágazó, termékeny és hasznos, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból rendkívül eleven volt. Maga a vita azonban nem zárható le azért sem, mert a témával kapcsolatos kutatások folyamatban vannak, és azok eredményeiről - az illendőség szerint is - tájékoztatni kell a folyóirat olvasóit. Véleményem szerint a folyóirat 1977-ben életre hívott és a vitának helyt adó rovata (Településszerkezet - Városfejlesztés) sem szűnhet meg. Ezt a vitában részt vevők írásai, az eszmecsere visszhangja, a településfejlesztéssel kapcsolatos témák iránti érdeklődés egyértelműen bizonyítják, és aláhúzzák azok a tanulmányok is, amelyek nem csak a vitatott és elvi- elméleti kérdésekben mutattak túl a vita közvetlen témáján, hanem a vizsgálati mélység vagy terület vonatkozásában is (BECSEI J. 1979, BERECZKI A. 1979). Meggyőződésem, hogy a településhálózattal összefüggő megyei problémák (mint pl. Szeghalom körzetének kérdései, vagy a dél-békési terület problémái) a jövőben is számos olyan vizsgálatot, résztanulmányt, vagy összegző áttekintést eredményeznek avatott szerzőktől, melynek révén e rovat - összhangban a vidéki szemlék szerkesztőinek 1979-es békéscsabai tanácskozásán elhangzottakkal - továbbra is egyike lehet a Békési Élet legelevenebb rovatainak. Azt is természetesnek tartom, hogy a közép-békési településegyüttes problematikájának néhány részletéhez a jövőben vissza kell térnünk. A lezajlott vita ugyanis nem azok közül való volt, amelynek során valamiben dönteni kell és e döntés után a zökkenőmentes végrehajtás következik, hanem azok közül, amelyekben az elvi, elméleti alapok tisztázása után a tetteké ugyan a szó, de mindvégig maradnak és újratermelődnek olyan kérdések, melyekre a helyes választ a nyílt, demokratikus, szakszerű vita segíthet megadni. IRODALOM ARACZKIJ. 1978: Hozzászólások a közép-békési centrum kérdéséhez. Békési Élet, XIII. évf. 2. sz. pp. 212-214. BAUKÓ T.-TÓTH J. 1979: Kartografirovanyije hozjajsztvovanyija sz okruzsajuscsej szredoj v anszamble naszelenniih punktov Szrednyego Bekesa. Geographica Slovenica 9., Ljubljana, pp. 157-161. BECSEI J. 1979a: Néhány alföldi város (Békéscsaba, Békés, Gyula) és tanyavilágának településföldrajzi problémái. Kandidátusi értekezés. Békéscsaba, p. 221. BECSEI J. 1979b: Gyula településrendje. Békési Élet, XIV. évf. 3. sz. pp. 313-333. BELUSZKY P. 1979: Néhány gondolat a közép-békési kutatásokról. Felszólalás az 1979-es békéscsabai vitaülésen. Békési Élet, XIV. évf. 4. sz. pp. 498-501. BERECZKI A. 1979: A terület- és településhálózatfejlesztés eredményei és feladatai Békés megyében. Békési Élet, XIV. évf. 4. sz. pp. 483-490. CSATÁRI B. 1978: Békéscsaba, Gyula és Békés városok együttműködéséről. Békési Élet, XIII. évf. 4. sz. pp. 481-484. 223