Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Dömötör János: Kohán Múzeum Gyulán

A Kohán Múzeum megnyitóján Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese átadja Koszta Rozália művésznőnek a Kohán-hagyaték gondo­zásáért odaítélt kitüntetést nősen a lemenő nap fény-szín udvarának és a fények víztükröződésének gazdagságában. A síkbaterítő lényeglátás remeke a Bivalyok. A Pásztorban rejlő formai nagyvonalúság és a színek mélysége után az esztétikum és a humánum egymást erősítő ötvözetét csodálhatjuk. Ugyanebben a teremben más látás- és megjelenítési móddal is találkozunk, de ez nem zavarja, inkább erősíti a szenvedély, dinamika és dráma fő vonalát. Ilyen a Pávás asszony egyszerre lendületes és tömör, summázó képépítése, szín­világának dekorativitása. Mindez együtt az analitikus módszer sikeres alkalmazásának remeke. Ember, állat ősi kapcsolata a küzdelem és a dinamika együtthatásával jelenik meg a Lófékezőben. A Napko­rong és kazal kék-vörös varázsa Kohán elemi, szuggesztív kifejező erejének megnyilvánulása. A Gémeskút nappal kettős diagonálisa, az ostorfa és a horizont össze- és széttartó kettőse a táj lényegét a rá oly jellemző nyugtalansággal fejezi ki. Etikai tartalmat is hordoz a Fekete ház súlyos kékekből, feketékből kivillanó fehérje. Műteremben című munkájában az nyűgöz le bennünket ahogyan a tárgyi szegénységet festői gaz­dagsággá varázsolja. A Szekrény előtt-ben a munkát, gondot az egyenes szikár testben és meghajtott fejben hordozó nőalak, az egyszeriben az egyetemest jelenítve meg, általános élet- és sorsjelkép. Az Asztalnál lila reflexei Kohán egyedülálló atmoszférateremtő erejéről vallanak. A Korsó tükörrel pedig arról győz meg bennünket, hogy avatott alkotó kezében a kevés, milyen sokat tud mondani. A Szivárványban a színek zuhatagözönét a fák sziklaszerű tömbbe sűrítése teszi súlyossá. A Lelőtt varjú élete utolsó éveiben született és fájdalmas jelképisége ma is megrendítő. A múzeumnak mint közművelődési és tudományos intézménynek a kultúra tárgyi emlékeinek, érté­keinek -jelen esetben Kohán György alkotásainak - közkinccsé tételén túl még számos egyéb feladata is van. A közművelődési, kiállítási tevékenység igen fontos, de mégiscsak egy a múzeumi feladatok között. Gyula város minden bizonnyal nemcsak nevében, hanem tényleges tartalmában is múzeumot és nemcsak kiállító helyiséget kívánt létrehozni. Ennek megfelelően a jövőben a megvalósított kiállítás gondozásán túl a gyűjtő, megőrző, feldolgozó munka kell, hogy előtérbe kerüljön. Mielőtt azonban ezzel bővebben foglalkoznánk, még egy megjegyzés ide kívánkozik a jelen kiállítással kapcsolatban is. Ez pedig a kiállított anyag befogadásának segítése, az a kézfogás, melyet egy megfelelő kiállítási vezető nyújt a tárlatlátogatóknak. Ez is a jövő feladata. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata által mir eddig is forgalmazott színes képeslapok a kiállítás élményét meghosszabíthatják. Ez is hasznos és szük­séges, de nem pótolja a katalógust. Mindezen túl a katalógus és a képeslap a tárlatlátogatók személyes élményén túl hasznos propagandát is kifejt az ismerősök, barátok körében. 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom