Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jankovich B. Dénes: Ásatások a békési Kastély területén
után nagyobb volt utódainál-sáncát és árkát szétrombolták, és helyén építették a hármas tagolású vizesárkot. 4 5 A Szánthó Albert utca környékén, a két Körös összefolyásánál az elmúlt években zajlott nagyszabású építkezéseket folyamatosan figyelemmel kísértük, de a vár nyomára ott sem akadtunk. 4 6 JEGYZETEK 1. A topográfiai munkák 1969-ben kezdődtek a megyében. Békcs határában Ecsedy I., Juhász I. és Nagy K. végzett terepjárásokat. 1974-től Makkay J. vezetésével Árkus P., Goldman Gy., Szabó János József, Szőke Béla Miklós és e sorok írója folytatta a munkát. 2. Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. 34-3$.; Uő.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. A-Cs. Bp. 1963. 493-501. 3. Kristó Gyula: Megjegyzések az ún. „pogánylázadások" kora történetéhez. Acta Historica (Szeged) XVIII. (1965). 40. 4. Kovács N.: Betűrendes névmutató Wenzel Gusztáv Árpádkori Új Okmánytárához. Bp. 1889. 61; Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történetietimológiai szótára. I. Bp. 1967. 270. 5. Kovács N.: i. m. 59.; Szamota I.-Zolnay Gy.: Magyar oklevél-szótár. Bp. 1902-1906. 59. 6. Hazai Okmánytár. Kiadják: Ipolyi A., Nagy I., és Véghely D. VIII. Bp. 1891. 130. 7. Czitiár M.: Fejér György magyarországi okmánytárának betűrendű tárgymutatója. Pest, 1866. 36. 8. Szetilpélery, E.: Scriptores rerum Hungaricarum. Budapestini, 1937-38. I. 338; II. 163, 264., etc. 9. Györffy: i. m. 1959. 34; Uő.: i. m. 1963. 494; Kristó, i. m. 1965. 36. 10. Györffy: i. m. 1963. 503. 11. Györffy: i. m. 1963. 503-504; KarácsonyiJ.: Békésvármegye története. Gyula, 1896. I. 27; Haan L.: Diplomatarium Békessicnse. Pestini, 1870. 18.; Géresi K.: A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. Bp. 1882. I. 71. 12. Györffy: i. 111. 1963. 503. 13. Karácsonyi: i. m. 1896. II. 27. 14. Veress E.: Gyula város oklevéltára (1313-1800) Bp. I938. 3-715. Karácsonyi: i. m. 1896. II. 27. 16. Veress: i. m. 1938. 10-11. 17. Karácsonyi: i. m. 1896. II. 28. 18. Karácsonyi: i. m. 1896. I. 55 19- Scherer F.: Gyula város története. Gyula, 1938. 1. 61. 20. Karácsonyi: i. 111. 1896. I. 57; II. 28-29. 21. Karácsonyi: i. 111. 1896. II. 29. 22. Dl 21931, 37791, 37795, 37875. 23. Ez utóbbi valószínűleg a Kastélyban állt. V. ö. Karácsonyi, i. m. 1896. II. 30; Scherer, i. m. 1938. I. 48; Dl 14508. Az esperesség korai említéseit és a plébániára vonatkozó első adatot a pápai tizedjegyzékekből lsd. Györffy, i. m. 1963. 503. 24. 1960-ban készült 1:5000-cs térképen. Békési Múzeum 61. 76. 1., Karácsonyi, i. ro. 1896. II. 30. 25. Karácsonyi: i. m. 1896. II. 30. 26. Pl. 1554, 1558. Karácsonyi, i. m. 1896. II. 33. Ezek az adóztatások és kisebb fosztogatások a pártharcok következményei voltak. V. ö.: Karácsonyi, i. m., 1896. I. 131-132; 253. 27. Karácsonyi: i. m. 1896. I. 255., Csorba Cs., Adattár a X-XVII. századi alföldi várakról, várkastélyokról és erődítményekről. Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972. Debrecen, 1974. 190. old. 28. Karácsonyi: i. m. 1896. I. 146. 29. Karácsonyi: i. m. 1896. I. 258. 30. Karácsonyi: i. m. 1896. II. 34. 31. Karácsonyi: i. m. 1896. I. 255; II. 35; Csorba, i. m. 1974- 190. 32. Géresi: i. m. IV. 481. 33. Karácsonyi: i. m. 1896. I. 269-271. 34. Banner]. : A békési vár (castrum, castellum, palánk) földrajzi helye. Békési Élet 1(1970). 5-30. iS.Jankovich-B. D.: Békés megye kialakulása a történeti és régészeti adatok alapján. Bp. 1978. Kézirat. 120-133. 36. Banner: i. m. 1970. 18; 21. 37. Karácsonyi: i. m. 1896. II. 27. 38. Karácsonyi: i. 111. 1896. II. 27; Banner, i. 111. 1970. 21. Karácsonyi J. mindkét esetben ugyanarra az oklevélre hivatkozik, de egyszer a korábbi, a Harruckern család levéltárában viselt, másodszor pedig az Országos Levéltárban kapott új jelzetét tünteti fel. 39. Dl 16811. Közli: Veress, i. m. 1938. 18-21. 40. Karácsonyi: i. m. 1896. II. 27\Péczely B.: Békés városképi és műemléki vizsgálata. VÁTI 1957. Kézirat. 8. old. 41. A 2. ábrán látható helyszínrajzon az 1. és 2. szelvények számai felcserélődtek. 42. Jankovicli: i. m. 1978. 137-138. 43. Pontos analógiáit Morvaországból a 15. sz. első feléből ismerjük. Nekuda, V.-Reichertová, K.: Stredoveká keramika v Cechách a na Morave. Brno, 1968. LV, LXIII. t. 44. Takáts S.: A magyar vár. Századok 41/1907. 728-729; Méri I.: Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és a túrkeve-mórici ásatások eredményeiről. II., Arch. Ért. 81(1954). 144; XXVII. t. Hasonló palánkszerkezetet ismertet Soós £., A tarpai vár. Arch. Ért. 39(1920-22). 84-91. Vö. 13. ábra. 45. A Kastély területén azóta Gerelyes I. (Magyar Nemzeti Múzeum) folytat ásatásokat, és több ponton feltárta a palánk fentebb leírt részleteit. Eredményei igazolták a török kori palánkra vonatkozó eddigi megállapításainkat. E helyen is köszönöm Kozák Károlynak és Nováki Gyii/iínak a helyszíni látogatásuk során adott értékes tanácsaikat. 46. Jankovich: i. m. 1978. 145-147. old. 193
