Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jankovich B. Dénes: Ásatások a békési Kastély területén

A-A 4. cíbra: A 3. szelvény felülnézeti rajza és metszetei a palánk nyomaival kastélyra vonatkozólag. Hogy a Kastélyt a Maróthyak építették, illetve hogy az új lenne, Karácsonyi még nem tudhatta, mindenesetre zseniálisan megsejtette. További okleveles adat ugyanis nincs, ami a Kastély építésének idejét pontosíthatná.

4

0 Ez tehát, amit a békési vár(ak) helyéről tudunk. Összegzésképpen csak annyit, hogy a fentiekből biztosan látszik az, hogy a Kastély helyén régészeti ásatást érdemes kezdeményezni, míg a Szántó Albert utca vidékén (a Körösök összefolyásánál) ajánlatos, hogy a vitát egyszer és mindenkorra eldönthessük. A Kastélynak nevezett terület Békés város ÉNy-i szélén, a holt Kettős-Körös Ny-i partján, a Kispincc utca végén található (1. ábra). A terület szinte teljesen beépített; nagyrészt falusias jellegű, konyhakertekkel és gazdasági épületekkel körülvett házak vannak rajta. E-i szélét a kosárfonó üzem telepe foglalja el, ennek főépülete volt régebben az urasági gőzmalom. Az üzem udvarának déli, délnyugati végében lévő füves, gazos területen még halványan kivehetők egy DNy-i irányba forduló ároknak csekély nyomai, mely azután az út töltése alatt hal el, majd délebbre, a Körös felé fordulva a konyhakertekben ismét előbukkan, és egy széles és mély medret alkot (2. ábra). A területen 1975 májusában végeztünk kisebb ásatást. Célunk az volt, hogy tisztázzuk: milyen korú erődítés állt a területen, vannak-e olyan jelenségek, melyek az Árpád-korra 188