Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jankovich B. Dénes: Ásatások a békési Kastély területén

tárjárásban szerepelnek. Ez az oklevél említi a Békéstől Ny-ra és D-re lévő települések nevét is. 1313-ban Tamás fia Beke bihari, szabolcsi és békési ispán volt.

1

0 A köznemesi megye kialakulásátjelző első megyei oklevél 1329-ben Békésen, az első megyegyűlés színhelyén kelt.

1

1 1342-ben I. Lajos megerősíti a váradi püspököt a békési vásárvámok 2/

3-ának birtokában. Ez alkalomból András váradi püspök a régi uralkodók (László, István, Béla és Imre) hasonló adományaira hivatkozott.

1

2 Úgy tűnik, hogy a békési vásárok fontos szerepet játszottak a település felvirágzásában és továbbra is a megye első helységévé avatták. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy 1405-ben csak itt tartottak hetivásárt a megyében.'

3 Ugyanakkor ellentmond az a tény, hogy 1403-ban Zsigmond király révén Maróthy János úgy jut Békéshez, melyet egyszerűen possessiónak neveznek, hogy az csak egy részét képezi a gyulai uradalomnak.

1

4 E kortól datálható ismét a békési vár, immáron földesúri kastély formájában, melynek építését - bár erre közvetlen adatunk nincs - a Maróthyaknak tulajdoníthatjuk.

1

5 A Maróthy család birtoklása azonban nem lehetett zavarmentes. A környező birtokosok, különösen az Ábránffyak, számos pert kezdeményeztek, részint az új birtokos megtámadására.

1

6 Az 1450-es években már bizonyosan mezőváros, oppidum volt, bár a békésiek inkább a város (civitas) rangosabb jelzőjét használták. 1467-ben már egy városi polgár, Thyrgen László kúriáját említik. Egy három hónappal későbbi országbírói oklevélből azonban kiderül, hogy Békés Maróthy Mátyus tulajdona, és oppidumnak nevezik, lakóit pedig jobbágyoknak.

1

7 Az első hiteles adat a békési Kastélyról 1469-ből származik, egy hatalmaskodási perből, mely a Gerlaiak és a Maróthyak között zajlott. Ebből értesülünk, hogy Maróthy Mátyus békési várnagyai (castcllorum castellani) Zakol-i László és Thazo Péter voltak. A Maróthy család kihaltával összes uradalmaik - köztük Békés is - a királyra szálltak, majd pedig Corvin János kezébe kerültek. Ugyanez idő tájt a megye székhelye királyi rendelet révén Gyula lett.

1

8 Mindez szervesen illett Mátyás központosító törekvéseinek sorába, hiszen Károly Róbert óta Gyula egy megyényi uradalom központja volt. így természetes, hogy közigazgatási központ is legyen, még akkor is, ha két megye, Békés és Zaránd határán terül el.

1

9 Az adatokból azonban az derül ki, hogy Békés továbbra is valamiféle „alközpont" szerepét játszotta a gyulai birtoktesten belül, hiszen Corvin János adományaképpen 1490-92 között tartozékaival együtt Bánczay Deák Andrásé lett.

2

0 Corvin János halála után Frangepán Beatrix (1504-1510), Brandenburgi György (15101530), Czibak Imre (1530-T534), Patóczy Miklós (1534-1541), Patóczy Ferenc (1541-1552) és a király (1552-1566) voltak a birtokosai.

2

1 Érdekes, hogy a 16. század eleji adománylcvelekben Békés Simánddal együtt mindig csak oppidumként szerepel, váráról sehol sem tesznek említést. Úgy tűnik, hogy ez idő tájt a Kastély szerepe nem volt valami jelentős.

2

2 A 16. század elején megszaporodó forrásanyagból tudjuk, hogy Békés nemcsak főesperességi központ és plébániás hely volt, hanem ezenkívül még két kápolna is létezett a városban, közülük az egyik Szűz Mária tiszteletére volt szentelve.

2

3 A másik kápolna Szt. Pálé lehetett, melynek emlékét a mai napig őrzi a Szent Pál sor utcanév az Újvárosi kerületben.

24 A két kápolna birtokairól is kapunk tudósítást, sőt itt említik Békés város egyik utcáját is, a Hosszúaszót, ahol 1564-ben 17 kapu (porta) volt.

2

5 A város török uralom alá minden valószínűség szerint csak 1566-ban került, de adataink vannak rá, hogy már korábban is fizetett adót a töröknek.

2

6 A hódoltság idején az egri vár révén tartotta fenn itteni jogait a királyi Magyarország. Oda kellett az évi adót befizetni, és számos esetben egri vitézek kapták jutalmul nemcsak az adó behajtásának jogát, hanem birtokadományt is egyes Békés megyei birtokrészekből. 184