Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Takács Lajos: A békéscsabai építőanyagipari bányatavak hasznosítása vízgazdálkodási és rekreációs célokra

dik. A régebbi tavak átlagos fenékszintje 78,20 m. A. f., vízszintje 84,90 m. A. f. Három kisebb tó vízmélysége mindössze 2,0-3,5 m körüli. A jelenleg is termelés alatt álló gödrök fenékmagassága 74,87 és 76,92 m. A. f.-i magasság közé esik. Itt a környező terep szintje 87,57 és 88,32 m. A. f. között változik. Az agyagkitermelés megszűnése után ezekben a gödrökben átlagosan 10 méteres vízmélységű tavak keletkeznek. A tavak közötti terep egyenetlen, dombos, gödrös terület. A gödröket 10-15 méter széles földgerendák választják cl egymástól. Ezeken vezet jelenleg az agyagot szállító keskeny vágányú iparvasút. Az egész területen kevés csenevész fa található. A tavak vízrajzi jellemzői A téglagyári terület a Maros törmelékkúp már meglehetősen kiegyenlített vízjárású peremére esik. A talajvízzel feltöltődött gödrök csekély vízszintingadozását is ez befolyásolja. A vízjáték nem követi teljesen a talajvíz mozgását, tapasztalatok szerint 50-70 cm között változik. A térség csapadék- és talajvíz viszonyait a Körösvidéki Vízig, vizsgálta 1953-77 közötti adatsorok alapján. A talajvízmozgás vizsgálatához a téglagyári terület közelében lévő 434, 436, és 437 számú talajvízkút adatait használta fel. Eszerint a csapadék és talajvízszint időbeli alakulása egymással jól egyezik. A kiugró nagy csapadékokat, illetve csapadékos periódusokat viszonylag gyorsan követi a talajvízszint emelkedése. A talajvízszint alakulása tehát döntően a helyi tényezők - csapadék, beszivárgás, párolgás - függvénye. A talajvízszint ingadozására az alábbi adatok jellemzők: 434436. 1 437számú kutak LNV cm 62 IIO 32 LKV cm 286 330 215 LKV-LNV cm 224 220 183 Sokéves átlagban a maximális talajvízállás március-áprilisban, a minimális pedig szeptember-novemberben figyelhető meg. A téglagyári gödrök körzetében a talajvíz átlagos szintje 84,00-85,00 m. A. f. Az 1977-ben végzett geodéziai mérések a tavakon a következő vízszinteket találtak: XVII. sz. tó 84,89 m. A. f. XVIII. sz. tó 84,90 m. A. f. XIX. sz. tó 84,92 m. A. f. XX. sz. tó 84,92 m. A. f. Tehát gyakorlatilag mindenütt azonos. A környező talajvíz-szintek és a tavak vízszintjének összevetéséből kitűnik, hogy depressziós görbe sem a tavak, sem a talajvíz irányába tartósan nem alakul ki. A bányatavak aktív vízforgalmat bonyolítanak le. Ez nemcsak a csapadék és a párolgás hatása, hanem a ma még fennálló vízhasználatok és a művelés alatt álló bányából átszivatytyúzott víz fogadásának következménye. 172