Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Papp Elemérné: A fajtaösszetétel szerepe Békés megye kukoricatermesztésében

b) 1977. év: 200-299 (igen korai) 47,3 74,0 48,7 73,9 15,0 46,3 300-399 (korai) 56,9 89,1 59,9 90,9 30,5 94,1 400-499 (középkorai) 63,8 99,8 65,9 100,0 29,8 92,0 500-599 (közepes) 66,6 104,2 68,1 103,3 35,9 110,8 600- (középkésői) 70,0 110,0 70,0 106,2 29,0 89,5 Átlag: 63,9 100,0 65,9 100,0 32,4 100,0 A 3-4. sz. táblázat, az 1976-1977. év fajtaösszetétel alakulását tartalmazza természetföld­rajzi tájanként. Békés megye déli részén, a Békés-Csanádi Lösztáblán a hibridek éréscsoport összetétele közel azonos a megyeivel, így a megállapítások megegyeznek a korábban leír­takkal. Békés megye északi részén, a Körös-vidéken a hibridösszetétel jelentősen eltér az előbbiek­től. 1972-ben korai kukorica nem szerepelt e táj termesztésében, és túl magas volt a későiek aránya. Az 1976-77-es évek fajtaösszetételét vizsgálva kedvező változás tapasztalható a ko­rábbi évhez képest. Jelentősen - helyesen - lecsökkentették a FAO 600-as hibrid területét 1% alá. Mivel a Körös-vidék a IV-V. zónába tartozik, hőmérsékleti adottságok alapján még a FAO 500-600-as érésű hibridek is beérhetnek, de a talajadottságai nem kedvezőek. Szántói, kötött rossz vízgazdálkodású szikes és réti talajok, ún. ,,perctalaj"-ok, melyek olyan kedve­zőtlen fizikai tulajdonságúak, hogy már kevés cső hatására is tapadnak. így bizonytalanná válik a betakarítás és a szállítás. A vizsgált 70 üzeni 2 éves adatai alapján a termésátlag a következőképpen alakult: Megnevezés 1976. év 1977. év Megnevezés q/ha Békés megye 52,4 63,9 - Békés-csanádi lösztábla 55,7 65,9 - Körösvidék 28,6 32,4 A Békés-Csanádi Lösztábla jobb talaj adottságát bizonyítják az elért hozamok is. Ezért itt jobban kellene növelni a kukorica területét, hisz majdnem kétszeres az 1 ha-on megtermelt termés, mint a Körös-vidéken. Ezt a megállapítást szemléletesen mutatja a 2. ábra is. A külön­böző érésidejű hibridek termésátlagában van némi különbség. A korai 5, illetve 8 q-val kevesebbet termett ha-onként megyei átlagban. A kései érés felé haladva a FAO 500-as és 600-as között a hozamban szinte nincs különbség, ezért a késői hibridek io-ii%-os aránya nem indokolt a Békés-Csanádi Lösztáblán sem. A középkorai érésűek arányát célszerűbb növelni a közepes és a késői hibridek csökkentésével. Az, hogy egy-egy éréscsoportból konkrétan melyik hibridet termesszük, számos terme­lési tényező függvénye (a hibrid adaptációs képessége, talajtípus, gépesítettségi szint, szárító­kapacitás stb.) mely nemcsak tájanként, de elég gyakran üzemenként is változó. Ezért azt megadni, hogy melyik hibrid a legjobb, sajnos nem lehet, minden üzemnek saját szakembe­rei és fajtakísérletei dönthetik el pontosan, hogy melyik hibrid illik bele legjobban termelési adottságaiba és szükségleteibe. Érdemes ezt a kérdést kellő szakértelemmel kezelni, mert 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom