Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Papp Elemérné: A fajtaösszetétel szerepe Békés megye kukoricatermesztésében

b) 1977. év: 200-299 (igen korai) 47,3 74,0 48,7 73,9 15,0 46,3 300-399 (korai) 56,9 89,1 59,9 90,9 30,5 94,1 400-499 (középkorai) 63,8 99,8 65,9 100,0 29,8 92,0 500-599 (közepes) 66,6 104,2 68,1 103,3 35,9 110,8 600- (középkésői) 70,0 110,0 70,0 106,2 29,0 89,5 Átlag: 63,9 100,0 65,9 100,0 32,4 100,0 A 3-4. sz. táblázat, az 1976-1977. év fajtaösszetétel alakulását tartalmazza természetföldrajzi tájanként. Békés megye déli részén, a Békés-Csanádi Lösztáblán a hibridek éréscsoport összetétele közel azonos a megyeivel, így a megállapítások megegyeznek a korábban leírtakkal. Békés megye északi részén, a Körös-vidéken a hibridösszetétel jelentősen eltér az előbbiektől. 1972-ben korai kukorica nem szerepelt e táj termesztésében, és túl magas volt a későiek aránya. Az 1976-77-es évek fajtaösszetételét vizsgálva kedvező változás tapasztalható a korábbi évhez képest. Jelentősen - helyesen - lecsökkentették a FAO 600-as hibrid területét 1% alá. Mivel a Körös-vidék a IV-V. zónába tartozik, hőmérsékleti adottságok alapján még a FAO 500-600-as érésű hibridek is beérhetnek, de a talajadottságai nem kedvezőek. Szántói, kötött rossz vízgazdálkodású szikes és réti talajok, ún. ,,perctalaj"-ok, melyek olyan kedvezőtlen fizikai tulajdonságúak, hogy már kevés cső hatására is tapadnak. így bizonytalanná válik a betakarítás és a szállítás. A vizsgált 70 üzeni 2 éves adatai alapján a termésátlag a következőképpen alakult: Megnevezés 1976. év 1977. év Megnevezés q/ha Békés megye 52,4 63,9 - Békés-csanádi lösztábla 55,7 65,9 - Körösvidék 28,6 32,4 A Békés-Csanádi Lösztábla jobb talaj adottságát bizonyítják az elért hozamok is. Ezért itt jobban kellene növelni a kukorica területét, hisz majdnem kétszeres az 1 ha-on megtermelt termés, mint a Körös-vidéken. Ezt a megállapítást szemléletesen mutatja a 2. ábra is. A különböző érésidejű hibridek termésátlagában van némi különbség. A korai 5, illetve 8 q-val kevesebbet termett ha-onként megyei átlagban. A kései érés felé haladva a FAO 500-as és 600-as között a hozamban szinte nincs különbség, ezért a késői hibridek io-ii%-os aránya nem indokolt a Békés-Csanádi Lösztáblán sem. A középkorai érésűek arányát célszerűbb növelni a közepes és a késői hibridek csökkentésével. Az, hogy egy-egy éréscsoportból konkrétan melyik hibridet termesszük, számos termelési tényező függvénye (a hibrid adaptációs képessége, talajtípus, gépesítettségi szint, szárítókapacitás stb.) mely nemcsak tájanként, de elég gyakran üzemenként is változó. Ezért azt megadni, hogy melyik hibrid a legjobb, sajnos nem lehet, minden üzemnek saját szakemberei és fajtakísérletei dönthetik el pontosan, hogy melyik hibrid illik bele legjobban termelési adottságaiba és szükségleteibe. Érdemes ezt a kérdést kellő szakértelemmel kezelni, mert 166