Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: A zöldségforgalom helyzete Békés megyében

A zöldség-gyümölcs szakbolt-ellátottság és az alapterület megoszlása településnagyság-kategóriánként Békés megyében (%) az üzemeltetők között (i975) 5. táblázat Lakosság <5000 5-10000 10-15000 >15 000 Összesen Összes alapterület (m

2) 888 1259 515 2306 4968 1000 lakosra jutó alapter. (m

2) 7,4 10,1 11,0 14,6 11,i Az alapterület megoszlása TSZ 63,1 38,1 16,3 24,9 34,1 ZÖLDÉRT 3,5 10,4 65,0 33,4 ÁFÉSZ 33,4 51,5 00 <1 6,4 30,5 Bm. Élelmiszer-Kisker. Váll.

1

3 3,7 2,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A zöldség-gyümölcs szakbolti ellátottság átlaga településeken belüli jelentős különbségeket takarhat. A jelenségnek jó példája Békéscsaba (4. ábra), ahol a népesség egységére jutó forgalom differenciája - kerületek közötti összehasonlításban - négyszeresnél is több lehet. A peremterületek őstermelését és a vegyesbolti zöldségforgalmat figyelembevéve is megállapítható, hogy a szakboltok telepítése aránytalan, túlzottan a városközpontra koncentrált. Ezért az 1976. évi boltalapítások közül helyesnek lehet tekinteni az I. és részben az V. kerületit, a II. kerületi új szakboltok viszont csak a kínálat további koncentrálódását növelik. A VII. kerület (Mezőmegyer) kiugró értéke azzal magyarázható, hogy a szövetkezeti szakboltok, elsősorban a peremkerületekben, a zöldségen és gyümölcsön kívül - elég nagy arányban - egyéb árukat (terményeket, tápokat) is értékesítenek. A megye szocialista szakkcreskedelmének kedvezőtlen helyzetére utal a magánkiskereskedelemnek az országoshoz viszonyított magasabb aránya. Míg 1975-ben a (Budapest nélküli) országos átlagban százezer főre 17 zöldség-gyümölcs magánkiskereskedő jutott, addig Békés megyében 23. A magánszektornak az ágazatban betöltött viszonylagos jelentőségére utal az is, hogy míg az összes magánkiskereskedelem 1971 óta állandóan csökken, addig az ágazati 1974-ig nőtt, s csak 1975-ben csökkent először. A magánkiskereskedelem területileg a rosszul ellátott településekben a legintenzívebb. Igen magas értéket ér el Szarvason, és kiemelkedő a gyulai járás átlagában is (3. ábra). A szövetkezeti kereskedelem szakboltjainak felhozatala évről évre változik, de 1975-ig egy - 1971-hez képest - alacsonyabb szinten lényegében stagnált. A lakossági ellátás nemcsak a felvásárlástól, hanem az áru további elosztásától is függ. Ezt példázza az is, hogy a termeléssel együtt 1974-ről 1975-re mind a ZÖLDÉRT, mind az ÁFÉSZ felvásárlása csökkent, szakbolti eladásuk viszont növekedett. Mivel a ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ-ek felvásárlási struktúrája nem tükrözi teljesen az egyes zöldségfélék fogyasztói arányait, a szakbolti zöldségfelhozatalban is aránytalanságok vannak. Alacsony a kínálati arány paradicsomból, uborkából, sárgarépából, de a választék ennek ellenére is szélesebb, mint a termelőszövetkezeti boltokban. 100