Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - ORTUTAY GYULA (1910-1978) - Elek László: Ortutay Gyula levelezése Kner Imrével

Kner Ilona fia. Maga is kiváló tipográfus, a Kner hagyományok továbbvivője. 18. A Jézus Jelenése című kiadványról van szó. (Jézus jelenése Fedics Mihály mondása alapján lejegyezte Ortutay Gyula. Buday György 3 fametszetével, Haiman György tipográfiai terve szerint nyomtatta Kóródi László. Budapest, 1937.) 19. Az új Könyvek Könyve. 173 író, művész, tudós vallomása olvasmányairól. Szerk. Kőhalmi Béla. Budapest, 1937. 20. Ortutay végül valószínűleg egyedül ment Gyomára. Haiman Györgytől nyert értesülésünk szerint ő nem volt vele. A Buday György levelezés szerint Kner nagyon szerencsésnek tartotta a kialakult barátságot, s azt remélte, hogy állandósul, s „egyszer lejönnek együtt, Ortutay úgyis tartozik még ezzel az úttal". Buday - bár eredetileg úgy volt, hogy Rómából hazajövet lelátogat Gyomára, még mielőtt Londonba indulna - sem tudott leutazni. így vele sem mehetett. 21. Egy könyvoldal tipográfiai megoldásának lehetőségei. Gyoma, 1932. A kiadványt Haiman György készítette Kner Imre elgondolása alapján. 22. Ortutay cikke: A szép könyv megtalálható a Fényes, tiszta árnyak című kötet 273-277. lapjain is. Idézetünket innen vettük. (A kötet Ortutay tanulmányokat tartalmaz.) 23. Az emlegetett Ortutay könyvet az Athenaeum adta ki. Lásd Ortutay 1937. okt. 30-án és Kner Imre 1937. okt. 31-én kelt levelét. BML XI. 9. C/31-es doboz. 24. A tipográfiai stílus elemei (1933) Kner Imre egyik legértékesebb tanulmánya. Ebben gyakorlatilag igazolta azokat a tipográfiai elveket, melyeket 1918-ban Kozma Lajossal közösen vontak le a különböző korok művészi szemléletének törvényszerűségeiről, s melyeket az azóta elmúlt tizenöt év tipográfiai tapasztalata gazdagított és megerősített. 25. A gondolatot Kner Imrének az 1922-es Kner Almanachban közölt Társadalmi és egyéni kultúra - a könyvkiadás feladatairól című programcikkéből vettük. (Gyoma, 1921.) 26. Ortutay Gyula levele Kner Imréhez 1930. okt. 30-án. BML XI. 9. C/31-es doboz. 27. Turóczi Trostler József (1882-1962) irodalomtörténész, Kner Imre több tanulmányának németre fordítója. Néhány kisebb műve (A magyar nyelv felfedezése - 1933 -, A mese felfedezése és a magyar népmese a XVIII. században - 1940 -) Gyomán jelent meg. Szerkesztője és fordítója volt a 3 kötetes Goethe-sorozatnak (Szabó Lőrinccel együtt), ő rendezte sajtó alá a Nyúl énekét és a Laus podagrae-t is. A Monumenta Literarum Goethe-novelláját is az ő fordításában közölte a nyomda. 28. Joó Tibor (1901-1945) jobboldali beállítottságú szellemtörténész, történetfilozófiai író, az Országos Széchenyi Könyvtár alkönyvtárnoka. 29. Lásd Ortutay Gyula levele Kner Imréhez. 1939. dec. 23. BML XI. 9. C/31-es doboz. 30. Radnóti Miklós levele Kner Imréhez 1941. márc. Ii. BML XI. 9. C/32-es doboz. Ajavasolt szerzők között Turóczi Trostler József, Marót Károly, Vikár Béla, Waldapfel Imre, Sik Sándor és Gábor Ignác neve szerepelt. A levelet lásd A könyv mestere 270-272. lapjain. Magyar Helikon, 1969. 31. Kner Imre levele Buday Györgynek 1940. jan. 28. BML XI. 9. C/i-es doboz. 32. Kner Imre Mata Jánosnak 1943. okt. 5-én írt levele. BML XI. 9. C/21-cs doboz. 33. Király György (1887-1922) irodalomtörténész, a Tanácsköztársaság idején egyetemi tanár, utána a Kner Kiadó irodalmi munkatársa. 34. Kozma Lajos (1884-1948) építész, grafikus, a Tanácsköztársaság alatt majd a felszabadulás után is műegyetemi tanár, Kner Imre tudós munkatársa. 35. Lásd Kner Imre Fülep Lajosnak 1934. jan. 21-én írt levelét. BML XI. 9. C/30-as doboz. Az InselVcrlag 1902-ben alakult lipcsei könyvkiadó vállalat. Nevét folyóiratától kölcsönözte (Die Insel). Főleg szépirodalmi és művészettörténeti sorozatokat adott ki. Művészeti vezetője Kippenberg volt. Köteteit (az Insel Bücherei 6-8 íves és a Zwei 1 Mark Bücher sorozat könyvei) bizonyos „langyos Schöngeisterei" jellemezte. 36. Kner Imre levele Ortutay Gyulának. 1941. március 18. BML XI. 9. C/31-es doboz. 37. Ranschburg Gusztáv (1886-1941) kiadói tevékenységet is folytató budapesti antikvárius, a Magyar Könyvkereskedők Egylete Könyvosztályának elnöke. 38. Szíj Rezső (1915-) műtörténész, irodalomtörténész. Később (1949) Tótfalusi Kis Miklósról tanulmányt is írt. 39. Kner Imre félelme nem volt alaptalan. 1940-ben már volt munkaszolgálaton. Ekkor végezte a Mentség korrigálást is. 40. Kner Imre Móricz Miklóshoz 1943. jan. 16-án írt levelének gondolata: „Irtózatos közterheket viselek ; ebben az évben öcsém, én és a vállalat 5 2 000 pengő adót fizettünk s a személyzet kb. 8000-et. És a köz sohase támogat semmiben, hanem ott gáncsol el mindig, ahol tud, s ott igyekszik ártani, ahol csak lehet, de közben természetesen az utolsó vér- és verítékcseppig igényli a szolgálatomat. BML XI. 9. C/23-as doboz. 41. Ortutay levele Kner Imréhez 1941. márc. 25. BML XI. 9. C/31-es doboz. 42. Tessedik Sámuel (1742-1820) szarvasi ev. lelkész, sokoldalú érdeklődéssel bíró pedagógus, aki híres intézetében az oktatást összekapcsolta a mezőgazdasági-ipari termelőmunkával. Több fontos kísérletet végzett, és számos újítást vezetett be. 43. Hevesy művészeti kiadványait többen támadták, így Németh Antal (1903-1968) színházi rendező, újságíró is. A vele történt levélváltást lásd BML XI. 9. C/26-os doboz, illetve A könyv mestere 103-107. lapjain. Magyar Helikon, 1969. 44. Ortutay 1941. március 25-én kelt levelében hét olyan Kölcsey kiadványt sorolt fel, melyekben a Nemzeti hagyományok megtalálható. BML XI. 9. C/31-es doboz. 45. Az Exodus Kiadó számára 1943-ban készített Nagy-Kállói Fényes István krónikáját nem tekinthetjük koncessziótlan munkának, bár a kiadó nem gátolta Knert elképzelése keresztülvitelében. 63