Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - ORTUTAY GYULA (1910-1978) - Elek László: Ortutay Gyula levelezése Kner Imrével

JEGYZETEK 1. Tótfalusi (Misztótfalusi) Kis Miklós (1650-1702) hányatott életű, nemzetközi hírű nyomdász és betűmetsző. Mesterségét Amszterdamban tanulta ki, ahonnan Kolozsvárra jött haza. Híres művéből : a Mentségből mindössze két példány maradt fenn, a többit megsemmisítették. 1698-ban adta ki Kolozsvárt. Második kiadása (Kolozsvár, 1902) Gyalui Farkas nevéhez fűződik. 2. Az idézőjelbe tett kifejezéseket Ortutay Gyulának a gyomai Kner Múzeum felavatási ünnepén tartott beszédéből vettük. Megjelent A könyv mestere 7-23. lapjain. Magyar Helikon, 1969. 3. Kner Imre levele Buday Györgynek 1935. szept. 23. BML. A Kner Nyomda (Gyoina) Iratai XI. 9. C/i-cs doboz. Buday György (1907-) a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának vezetője, grafikus művész. 1937-től Angliában él. Angol kapcsolatainak kiépítésében Kner Imre is hathatósan segítette (nyomdász ismerőseinek figyelmébe ajánlotta). 4. A „Korunk egyik legfontosabb problémája" több évi vizsgálódás után 193 5-ben jelent meg. Különösen Móricz Miklósnak a Társadalomtudományi Társulatban 1928-ban tartott előadása, majd a Magyar Statisztikai Szemle 1931. októberi számában közölt tanulmánya adott jelentős inspirációt hozzá. Innen vette a címét is. Egyik végkövetkeztetése az, hogy „a korosztályoknak, a generációknak az az egymással való szembeállítása, az az egymásra uszítása, amely ma sokfelől divatban van, felelőtlen és meggondolatlan dolog". A másik az, hogy a munkalehetőség hiányát nem a túlnépesedés okozza, hanem „az elképzelhetetlen tőkepusztítás, amely megakadályozza, hogy a társadalom az új munkástömegek alimentálására a szükséges tőkét kitermelje". Ezért javasolt rendkívüli felelősséggel végzett iparosítást. Elképzelése szerint a mezőgazdaságra fordított „rengeteg összegek"-kel az ipari centrumokon kellett volna lendíteni, „hogy az ottani munkahelyek szaporodása révén a mezőgazdaságban feleslegessé váló tömegeket munkához lehessen juttatni". Lásd Kner Imre levele Móricz Miklóshoz 1936. máj. 21. BML. XI. 9. C/23-as doboz. 5. Kner Imre levele Buday Györgynek 1936. okt. 25-én. Kner a gondolatot először egy Féja Gézával folytatott beszélgetés során fogalmazta meg. BML. XI. 9. C/i-es doboz. 6. Kner Imre levele Buday Györgynek 1935. szept. 23. BML. XI. 9. C/i-es doboz. 7. Kner Imre levele Buday Györgynek 1936. okt. 23-án. BML XI. 9. C/i-es doboz. E szerint a levél szerint, amelyből Kner saját előadói stílusára tett megjegyzéseit is idéztük, Kner legalább két előadást tartott közvetlenül a levél dátuma előtti napokon Szegeden a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának a rendezésében. Ortutay ezeknek a hangulatát idézte emlékbeszédében is a gyomai múzeumavatón: „Szeme... fekete koromként égett, kissé széles, érzéki szája is izzott a sötétben. S a megállíthatatlan mondatai! Ez volt az első és legmélyebb benyomásunk: a mondatai, a vízesésként áradó, zuhogó, mindenről tudó mondatai séta közben a szegedi éjszakában... (nagyon emlékszem) a vacsora utáni feketére a Kassban és a végeláthatatlan sétákra, az éjszakába nyúló sétákra... Sétáltunk egyet, hazakísértük, aztán ő jött velünk Budayék lakásához, mert egy gondolatsort nem tudott befejezni, s mi ismét visszakísértük, s így ingáztunk az éjszakában mindaddig, amíg mi fiatalabbak leszakadtunk, s ők kettesben maradtak vagy hajnalig Budayval." (Lásd A könyv mestere II. lap. Magyar Helikon, 1969.) Nem valószínű, hogy Ortutay a Móra által szervezett szegcdi könyvművészeti kiállításon és a vele kapcsolatos Kner-előadáson (1921) részt vehetett. 8. Kner Imre levele Kozma Lajosnak 1937. máj. 25. BML XI. 9. C/18-as doboz. 9. Ortutaynak 1973-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent Fényes, tiszta árnyak című kötetében már nem található a Kner által inkriminált, Szekfü Gyula sugallta gondolat, igazolásául annak, hogy beismerte tévedését. A tanulmány a kötet 5-39. lapjain olvasható. 10. Személy szerinti érv. 11. Hevesy Iván (1893-1966) modern művészettel foglalkozó köteteit (Az impresszionizmus művészete, A posztimpresszionizmus művészete, A futurizmus, expresszionizmus és kubizmus művészete) Király György javaslatára adta ki a Kner Kiadó. 1940 táján Hevesytől tanult Kner Mihály művészi fényképezést. A Magyar tájak című fotóalbum tipográfiailag sok újszerű feladatot adott Kner Imrének. Többek között ezért is vállalta kiadását. 12. Ortutay levele Kner Imréhez. Nyíregyháza, 1936. szept. 15. BML XI. 9. C/31-es doboz. 13. Mindhárom kiadványt Király György szerkesztette, könyvdíszeit Kozma Lajos készítette. Mindegyiknek jó sajtója, viszonylag kevés vásárlója volt. Csak a Három csepke könyvet adta ki ismét. 14. Ortutay kifejezése. 15. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának munkásságából Kner Imrét elsősorban az agrársettlement mozgalom érdekelte, bár Budayék a szép könyv törvényeinek megismertetése céljából több kiállítást és előadást tartottak. Ezeken Kner Imre is szerepelt. 16. Az Exodus Könyvkiadó (könyvkereskedése is volt) Karácsony Sándor egyetemi tanár és köre műveinek a kiadására vállalkozott. Vezetője Szabó Imre, művészi irányítója, levelezője: Mata János (19071944) grafikus, költő, levéltáros, egyetemi lektor. A vele folytatott tartalmas levelezés ugyanúgy igazolta Kner Imre számára az „ifjú szívekben élek"-gondolatot, mint a szegediek lelkes ragaszkodása. 17. Haiman György (1914-) Kner Imre unokaöccse: Haiman Hugó 11 nyelven beszélő fővárosi tanár, műfordító (a Kner Nyomdában megjelent 12 kötetes orosz sorozat szerkesztője és fordítója) és 62