Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Komáromi Gábor: A gazdasági koordináció és a társadalmi munka szerepe Vésztőn a településfejlesztés eredményeiben

A GAZDASÁGI KOORDINÁCIÓ ÉS A TÁRSADALMI MUNKA SZEREPE VÉSZTŐN A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS EREDMÉNYEIBEN KOMÁROMI GÁBOR A kiemelkedő mozgalmi múlttal rendelkező Vésztő nagyközség mezőgazdasági jellegű. A lakosság többsége a település egyetlen nagy szövetkezetében dolgozik. A község jelentősebb ipari üzemmel nem rendelkezik. A lakosság száma jelenleg 9500 fő, a lélekszám csökkenő irányú ugyan, de a fogyás nem számottevő. Sajátos a község településrendje, hosszúsága több mint hét kilométer. A település lakossága részére az alapfokú ellátást kell biztosítanunk a fejlesztések keretében. Arra törekszünk, hogy ezt magas szinten valósítsuk meg. A község viszonyait az jellemzi, hogy a női munkaerő számára kevés a foglalkoztatási lehetőség, így el kell járni dolgozni. A helyi munkaalkalmak a férfiakat sem tudják lekötni. A 10300 hektáros termelőszövetkezetben mintegy 1600 fő közvetlenül a mezőgazdaságból él. Sokan ingáznak a szeghalmi üzemekbe, továbbá az ország különböző részein, főként a megyén belül, körülbelül 1200 vésztői férfi dolgozik. A település fejlődését folyamatosan érintő tényező, hogy a termelőszövetkezet gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkezik, mert területe mélyfekvésű, kötött és savanyú kémhatású talaja van, s vízrendezése is csak részben megoldott. A közös gazdaság beruházásai minimálisak, a bővített újratermelésre nem mindig képes. Bár az utóbbi években javult, még mindig nem kielégítő a szövetkezet szakemberekkel való ellátottsága sem. A nagyközség párt- és tanácsi vezetése a felsőbb szervekkel egyetértésben úgy látja, hogy az alapfokú ellátásban Vésztőn összességében közepes szintet értünk cl. Ezen belül jónak tartjuk az egészségügyi ellátást: négy körzeti orvosi és két fogorvosi státusunk van, hat munkahelyes központi orvosi rendelőnk működik. Megoldottnak tekinthetjük a gyermekek bölcsődei elhelyezését (annak következményeként is, hogy a nők számára kevés a helyi munkalehetőség), s nagyobbrészt az idős korúak ellátását: szociális otthonunk 56, az öregek napközi otthona 40 férőhellyel működik. Most vezetjük be a szociális étkeztetést, működik a házi szociális ápolás. A közoktatás személyi feltételei nagyrészt megoldottnak tekinthetők, a tárgyi feltételek körül gondjaink vannak. A IV. ötéves tervben sikerült megoldanunk az óvodás korúak teljes „beiskolázását". A születések számának lassú emelkedése miatt e tekintetben újabb tennivalók mutatkoznak. Általános iskoláink egy része felújításra vár. Jó arányú a napközis ellátás: a gyermekek 42%-a veheti igénybe. A közművelődés szolgálatára új könyvtárral rendelkezünk, művelődési házunk viszont teljesen elavult, nem képes a rá váró feladatok ellátására. A vésztői kommunális ellátás középszintűnek minősíthető. Az utcák mintegy nyolcvan százaléka rendelkezik járdával. A vezetékes vízhálózat kiépült, a szennyvízelvezetés azonban megoldásra vár. A lakásépítés csak magánerőből, kislakásépítési formában folyik Vésztőn. Célcsoportos állami lakásépítésre lehetőség nem nyílik. OTP-beruházásban a szennyvízelvezetés megoldatlansága miatt nem épülnek lakások. Az elmúlt évben alakult egy ifjúsági lakásépítő szövetkezet. A kereskedelmi ellátásban és a közétkeztetésben Vésztő a közepes szintet sem éri el jelenleg. A település fejlesztése érdekében megoldásra váró feladatok három részre csoportosíthatók. a) Amely távlatilag, helyi erőből nem oldható meg: - szennyvízelvezetés, - szilárd burkolatú utak folyamatos kiépítése, 507