Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Bereczki András: A terület- és településhálózat-fejlesztés eredményei és feladatai Békés megyében

Alakosság életkörülményei A terület- és településhálózat-fejlesztése révén számottevően javult megyénk lakosságának életkörülménye. Ma még azonban az ország egyes térségeiben élő népesség életkörülményeiben - a közeledés ellenére - jelentős különbségek vannak. így van ez megyénk esetében is, bár az elmúlt évek fejlesztései eredményeként az elmaradottabb térségek fejlődése meggyorsult. Kezdetben a foglalkoztatottság biztosítása okozott nehézséget. Az ipar decentralizált fejlesztése révén ma már eljutottunk oda, hogy a foglalkoztatási kérdések megoldódtak. Jelenleg a lakosság részéről a fő figyelem az infrastruktúra irányába fordul. Természetes igényként vetődik fel a lakásellátás, a közművesítés, a közművelődés, az egészségügy, a kereskedelem, a közlekedés javítása. Egyre fokozottabban jelentkezik az igény a lakossági szolgáltatások iránt is. A lakosság életkörülményei - főként a negyedik és ajelen tervidőszak folyamán -jelentősen javultak. A lakosság a fejlettebb térségekbe koncentrálódik, 1971-ben a megye lakosságának 44,5%-a élt a kiemelt településeken, 1976-ban már 47,3%-a, ezzel párhuzamosan a megye perifériális területein a lakosság száma mérséklődik. A megyében 1970-től a tervezettnél több lakás épült, hátrányos azonban, hogy ennek csupán 11%-a volt állami beruházás. Bár a kiemelt településeken épült az összlakásszám 60%-a, Békéscsabán, Gyulán, Orosházán a lakásellátottság még így is csak kevésbé javult. Lakásellátottságunk mennyiségi vonatkozásban viszonylag kedvezőnek tűnik, de ha figyelembe vesszük a minőségi tényezőket is (falazat, komfortfokozat), akkor korántsem ilyen kedvező a kép, arról nem is szólva, hogy a lakások egy része külterületen lévő tanya. A fejlődés azért mégis igen jelentős volt az elmúlt időszakban, ugyanis 1960-75 között 37559 új lakás épült fel a megyében, amely megközelítően azt jelenti, hogy a megye lakosságának mintegy %-e került kedvezőbb lakásviszonyok közé és ez mindenképpen figyelemre méltó életszínvonal-emelkedésre utal. Jelentős előrelépés történt a közművesítés vonatkozásában, 1970-ben a megye lakosságának 45%-a részesült közműves vízellátásban, míg 1977-ben már 64,2%-a és jelenleg a megye 74 települése közül 53 rendelkezik vízművel. Külön megemlítendő, hogy településeink vízellátásának megoldásában nagy anyagi áldozatot vállalt a lakosság. A környezetvédelem szempontjából is jelentős csatornázás és szennyvíztisztítás területén viszont nem tudtunk lépést tartani a fejlődéssel, pedig természetes vizeink tisztaságának megtartása igen fontos feladat lenne. Mind ez ideig megyénk a környezeti ártalmak szempontjából - országosan is - kedvező helyzetben van és ez az anyagiakban ki nem fejezhető érték megóvása nagy felelősséget jelent. Javult megyénk oktatási, egészségügyi ellátása, az utóbbi területen azonban kórházi ágyellátottságunk igen kedvezőtlen. A 10000 lakosra jutó általános osztályi kórházi ágyak száma a megyében 1960-ban 24,7, 1975-ben 33,1 (országos adat erre az időpontra 41,2, illetve 51,9). Remélhetőleg ezen a téren jelenleg folyamatban lévő fejlesztéseink megvalósulásai enyhíteni fognak gondjainkon. Az életszívonal emelkedésének természetes velejárója, hogy nőtt a kereskedelmi és vendéglátás üzlethálózata, főleg az utóbbi időben. Kiemelkedik ebből a sorból a megyeszékhely fejlődése, ahol a városközpont üzlethálózata fokozatosan megújul. Megközelítően jól mutatja a lakossági infrastruktúra fejlődését, hogy tervidőszakról tervidőszakra nagyobb pénzeszközök állnak a tanácsok rendelkezésére. A beruházások összességükben - a telepítések helyét tekintve - általában a magasabb szerepkörű településeknek a településhálózati célkitűzésben megfogalmazott funkciók erősítését szolgálták. Szólni kell arról, hogy a lakosság egyre szélesebb köre aktívan kapcsolódik be településeink fejlesztésébe. Nagyon jelentős az a társadalmi munka, amelyet a lakosság végez, míg 1975-ben 78 millió Ft volt a társadalmi munka értéke, addig 1978-ban már 146,5 millió Ft értékű munkával segítették a helyi feladatok megoldását. Kétségkívül, ma még az életkörülményeket befolyásoló tényezők többségében kedvezőtlen a helyzetünk, azonban az is tagadhatatlan, hogy a területi kiegyenlítődés tendenciája már érezteti hatását. Közismert, hogy a Kormány az ötödik ötéves tervidőszakban még a negyedik ötéves tervidőszakban felhasználtnál is nagyobb összegeket bocsátott a tanácsok rendelkezésére. A tanácsok az ötödik ötéves tervidőszakban átlagosan 48%-kal több fejlesztési pénzeszközökkel rendelkeznek - országosan -, mint a megelőző tervidőszakban. Ha a fejlesztési pénzeszközök megyék közötti megoszlásának volu488