Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Bereczki András: A terület- és településhálózat-fejlesztés eredményei és feladatai Békés megyében

napraforgóból 15,8, rizsből 25,6%-a. Itt tartották 1977.év végén az országos állatállománynak baromfiból 12,7, sertésből 13,8, szarvasmarhából 6,2%-át. A termelés növekedésének szinte egyedüli forrása a termelékenység volt. Az utóbbi 8 év a mezőgazdasági termelés növekedésének legdinamikusabb időszaka volt. A mezőgazdaság fejlődése sokoldalúan befolyásolta településeink arculatát is. A modern mezőgazdaság egyre igényesebb az infrastruktúrára, növekszik a víz, a vezetékes energia (földgáz, villamosenergia) felhasználása, fokozódik a szállítási igény, az ipari, raktározási, kereskedelmi funkció. A modern gépesített termelési rendszerekkel és szakosított állattartótelepekkel átszőtt nagyüzemi mezőgazdaságjelentős változásokat hozott magával és településeink egy részénél gyorsabban is fejlődött. Településhálózat Az utóbbi években a településhálózat-fejlesztés kérdései előtérbe kerültek. Ez természetes velejárója szocialista társadalmi rendszerünknek. A város- és községpolitika alakításában, formálásában a lakosság egyre szélesebb rétegei vesznek részt, jól szolgálja ezt a fejlesztési politikát a tanácsok gazdasági önállóságának kiterjesztése is. A településhálózat-fejlesztés kérdésében 1971-ben megjelent koncepció legfontosabb vonásai abban nyilvánulnak meg, hogy az ország településeit egységes rendszerként kezeli, hosszabb távra megjelölve az egyes településtípusok fejlődési irányát. Az országos koncepcióban is érvényesül az az elv, hogy a központilag jóváhagyott és irányított településfejlesztési politikában a megyékben megfelelő önállóságuk van, így aktívan tudják befolyásolni és irányítani területük fejlődését. A településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozásánál alapelv volt az a szempont, hogy a megye minden lakosa számára megközelítőleg azonos lehetőségeket, feltételeket lehessen biztosítani. Tehát olyan településhálózatot kell kialakítani, amelyben senkit sem ér jelentős hátrány, természet és gazdaságföldrajzi, vagy egyéb más objektíve adott területi eltérések miatt. Ezt a célkitűzést elsősorban a szükséges és megfelelő színvonalú lakóhely-, munkahely és ellátási körzetek kialakításával lehet elérni. Az alapfokú ellátást szolgáló létesítmények rendszere a lakóhelyhez csatlakozik. A nagyobb munkaerővonzásközpontokba kerülnek a közép- és felsőfokú intézmények. Ilyen rendszer kialakításával a megye összlakossága számára lehet biztosítani - hosszabb távon - az arányos ellátást. A koncepció három évtizedet ölel fel, amely két 15-15 éves ütemre oszlik; 1970-1985-ig és 1985-2000-ig. Az életkörülmények területi közelítését elsősorban az alapfokú ellátásban - lakás, víz, energia, óvoda, ált. iskola, bölcsőde, körzeti orvosi és napi fogyasztási cikkek - meglévő különbségek fokozatos mérséklésével, megszüntetésével lehet megoldani. A településhálózat-fejlesztési koncepció szoros kapcsolatban van az ipari, mezőgazdasági és egyéb munkahelyek telepítésével, az intézmények elhelyezésével és hatáskörével, a települések infrastrukturális ellátásának fejlesztésével. A megye településhálózat-fejlesztési koncepciója kiálta a gyakorlat próbáját, még akkor is, ha nem mindenben haladtunk úgy előre, mint ahogy azt megterveztük. Kétség kívül nagyobb fejlesztési eszközökkel előbbre tartanánk. Településhálózatunk összességében arányosan fejlődött, meggyorsult az urbanizáció, javult a lakosság infrastrukturális ellátottsága. Ugyanakkor ma még az azonos településkategóriába tartozó településeink fejlettségében vannak különbségek, de azt is látni kell, hogy a korábbi fejlődés eredményeként nem azonos bázisból indultak településeink. Ez egyben az országos összehasonlításnál is gondokat vet fel. Másrészt az is tény, hogy településeink az adott lehetőségekkel nem egyformán éltek, más szóval a településfejlesztés hatékonysága eltérő. Nagyon sok függ a helyi kezdeményezőkészségen, az előrelátáson. Központilag a hatékonyság hiányát nem lehet és nem is célszerű „honorálni". Ez egyben rámutat arra, hogy még sok a kihasználatlan tartalék. Az elmúlt időszakban a nagyobb figyelem elsősorban a kiemelt szerepkörű települések felé irányult. Az öt város és Szeghalom nagyközség fejlődése gyorsult meg, de településcink döntő többsége is előrelépett. A tclepiiléshálózat-fejlcsztési célokat figyelembe véve megállapítható, hogy 1971-78. között a településhálózat fejlődését befolyásoló főbb tényezők kedvező irányába hatottak. Településhálózatunknak egyik sarkallatos kérdése az urbanizálódás, a várossá való fejlesztés teltételeit 486