Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Baranyó Géza: A Körösvidék és a belvízkárok (1953-1975)
3. KÖVETKEZTETÉSEK Annak ellenére, hogy a bevezetőben „titokzatosnak" neveztük a belvízi jelenséget, az előadottak alapján leszögezhetjük, hogy már 23 év adatai is szolgálhatnak közelítő törvényszerűségeket. Ezek részben a természeti tényezők, részben a mesterséges hatások következtében adódnak, de mindenképpen a tennivalók, a fejlesztések ügyét szolgálhatják. Az igények és a lehetőségek párhuzamba állítása, ha valamikor, úgy most is indokolt, főképpen a tárgyalt jelenségnél. Ezért összegezésképpen nézzük melyek a nagytérség legfőbb sajátosságai, és ezekből milyen következtetéseket vonhatunk le? A teljesség igénye nélkül megállapíthatjuk, hogy a Körösvidék a belvizek képződésére igen érzékeny terület, ahol mind a régebbi, mind a közelebbi múltban az említett jelenség gyakori volt. A kedvezőtlen helyzeten a szocialista nagyüzemek megerősödése után lesz mód változtatni, amikor a fedezeti oldal is megteremtődhet. A rendszeres belvízkárok főbb tényezői tehát: a) A csapadékok éven belüli, évek közötti egyenlőtlen megjelenése és eloszlása. Ez az a tényező, amely az időben váltakozó terhelését a talajnak továbbítja. Mennyisége tág határok között váltakozik: hol hónapokon át alig jelentkezik, hol pedig félév alatt leesik egy egész évi csapadékmennyiség! b) De semmivel sem jelentéktelenebb a szerepe a belvízkárok keletkezésében: a talajoknak. Jó vízgazdálkodási tulajdonságú talajok mérséklik, a rossz adottságnak) mint amilyennek árterünk talajai) felnagyítják, integrálják a többi kedvezőtlen hatást, a szélsőségeket. c) Rendkívüli csapadékos időjárás során szerepet kapnak a még nagyobb térség terhelései: mind a felszíni, mind a talajban mozgó vizek (fakadó, szivárgó, hordalékkúpokból ideáramló vizek) hatásai. d) A modern nagyüzemi mezőgazdasági termelés, a magas terméshozamok, magas és egyre növekvő vízfelhasználással párosulnak. A legfőképpen öntözés és halgazdálkodás érdekében idehozott külső területekről származó vizek, még a legtakarékosabb felhasználás mellett is az említett hasznosításra igénybevett területeken, valamint a víz oda- és elvezetésének útja mentén üzemi időben - általában tavasztól őszig többlet vízterhelési okoznak, így könnyen belátható, hogy tenyészidőben a belvízzel szembeni rizikó is nagyobb lehet. e) A felsorolt káros hatások ellensúlyozására szolgálnak az alábbiak: - A talaj vízáteresztő képességét, víz és levegő egyidőben való tárolását elősegítő talajjavítási és agrotechnikai munkák; - a felszínen összegyűlt, felesleges belvizek, adott turésidőn belül történő elvezetésére szolgáló belvízrendezési művek; - és végül a tartósan átázott, ezért levegőtlenné - kétfázisúvá - vált talajaink fölösleges nedvességtartalmának eltávolítására szolgáló párolgás. A felsorolásból kitűnik, hogy belvízmentesítésünkben a bizonytalan természeti elemnek fontos szerepe volt a múltban és lesz a jövőben is. A felszínen összegyűlő belvizeknek nyíltfelszínű csatornahálózatban, vagy átmeneti tárolás után való eltávolítása a területről, mind víztakarékossági, mind környezetvédelmi szempontból nem tekinthető kedvező módnak. Hiszen a most fölösleges vizek néhány hét múlva már nem azok, költséges úton kell pótlásukról gondoskodni. Másrészt ha a belvizek 459