Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Abonyiné Palotás Jolán: Az élelmiszeripar fejlődésének néhány kérdése a Dél-Alföldön

Az élelmiszeripar fejlődésének néhány kérdése a Dél-Alföldön ABONYINÉ PALOTÁS JOLÁN A DÉL-ALFÖLD ÉLELMISZERIPARÁNAK NÉPGAZDASÁGI SÚLYA, SZEREPE, ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A dél-alföldi tervezési-gazdasági körzetben (Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye) a természeti és a társadalmi-gazdasági tényezők együttes hatásaként az élelmiszeripar megkülönböztetett fontosságú. E térségben az élelmiszeripar szerepe olyan jelentős, hogy a körzeten belüli jelentőségén túl a területi munkamegosztásban elfoglalt helye miatt hazánknak is egyik fontos élelmiszertermelő bázisát képezi. Az élelmiszeriparnak a vizsgált tervezési-gazdasági körzetben tulajdonított fontos szerepét támasztja alá, hogy itt dolgozik az ország élelmiszeripari foglalkoztatottjainak 18,6%-a, s az élelmiszeripari munkások 19,8%-a. Az élelmiszeripar lekötött állóeszközeinek 16,9%-a erre a területre esik. A IV. ötéves terv élelmiszeripari beruházásainak 17,9%-a ezen a területen realizálódott. (Összehasonlításként közöljük, hogy a Dél-Alföldön él az ország népességének 14%-a, s e tervezési-gazdasági körzetben tevékenykedik az ország szocialista iparában foglalkoztatottak 11%-a.) Az MSZMP KB 1978. márciusi határozata részletesen foglalkozott az élelmiszertermelés kérdéseivel. A határozat nagy jelentőséget tulajdonított az élelmiszertermelés racionális területi, ágazati, illetve termékstruktúrájának. A Központi Bizottság leszögezte, hogy hazánk mezőgazdasága, élelmiszeripara, s az előállított termékek forgalma az elmúlt évtizedekben rendkívül dinamikusan fejlődött. A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése megteremtette a lendületes fejlődés korszerű keretét. A gazdálkodás hatékonyságának növekedését mi sem szemlélteti jobban, mint hogy 17 év alatt kisebb földterületen és kevesebb dolgozóval több mint másfélszeresére növelte a termelést. Megváltozott a gazdálkodás struktúrája, területi aránya, elterjedőben vannak a korszerű termelési rendszerek, kedvezőbbé váltak a különböző fajlagos mutatók. A fentiekből is következik, hogy növekedtek az élelmiszeriparunkkal szemben támasztott igények is, melyeknek mennyiségi és minőségi oldalról egyaránt eleget kell tennünk. Menynyiségi oldalról nehézséget elsősorban az okoz, hogy mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés évente változó mennyiségű, összetételű és minőségű terméket kíván feldolgoztatni az élelmiszeriparral. így míg egyik oldalról a szűk keresztmetszet okoz problémát, a másik oldalról a kapacitás kihasználatlanság növeli az önköltséget. Ezért az élelmiszeripar olyan ipari csoport, amelynek legtöbb iparágában a hatékony gazdálkodás érdekében fokozottabban kell törekedni több irányú tevékenység végzésére és rugalmas termékstruktúra kialakítására. A minőségi követelmények fokozódásának egyik forrása a lakosság növevekvő igényének minél teljesebb kielégítése, a másik forrása pedig exporttermékeink világpiacon való versenyképességének biztosítása. 431