Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - SZEMLE

E32Z3 Jegyzetek egy dokumentumkötet margójára ,.Dokumentumok a termelőszövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez." A Hajdú-Bihar megyei Levéltár közleményei 10. szám. Debrecen, 1977 Szerkesztette: Gazdag István ZALAI GYÖRGY A termelőszövetkezeti történetírás bizonyára kevésbé lenne - ma és még - elmarasztalva, ha már tíz évvel ezelőtt ilyen, vagy hasonló dokumentumgyűjtemények segítették és figyelmeztették volna a szövetkezetek történetének megírására vállalkozó tollforgatókat. Közismert, hogy az 1950-es évek első felében megjelent néhány propaganda célú kiadványt követően a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetének 20. évfordulója idején jelentek meg az első termelőszövetkezet-történetek. E kiadványok többsége ünnepi megemlékezés és emlékeztetés céljával készült, s nélkülözte a hiteles források feldolgozásán alapuló elemzést és összegző értékelést. Az ünnepség múltával különösebb visszhang nélkül kerültek a könyvespolcokra. A helyzet azóta is inkább a kiadványok számában, mintsem színvonalában változott. A termelőszövetkezet megalakulásának 25-30. évfordulójára készülve több szövetkezet vezetősége megíratta a szövetkezet történetét. Ezek az írások - néhány kivétellel - riportnak, interjúnak, visszaemlékezésnek, jegyzőkönyveknek, zárszámadási mérlegadatoknak tömegéből gyúrt „történetek". Mert forrásaik egyik része - a „történet

"-et adó része szubjektív, másik része csak ennek illusztrációja, aligha lehet más sorsuk és hasznuk, mint a korábbi kiadványoknak. Jogos elégedetlenséggel állapítja meg a dokumentumkötet szerkesztője: „Ezeknek a műveknek az írói a munka könnyebbik oldalát választották." A dokumentumgyűjtemény megjelentetése már önmagában is felhívja a figyelmet arra, hogy aki „valóban termelőszövetkezeti történetet akar írni" az nem tekinthet el a levéltárakban, irattárakban lévő elsődleges és másodlagos források feltárásától és feldolgozásától. Ezen túl a kötet „A termelőszövetkezeti történetírás levéltári forrásai" című fejezetében részletes tájékoztatást is nyújt e források eredetéről, arról, hogy hol találhatók és kutathatók, továbbá az iratok csoportosításáról, az egyes iratfajták jellegéről és forrásértékéről. A fejezetben adott útmutatás és információ értékes segítséget nyújt a termelőszövetkezet-történetet írók számára. Gondosan összeállított hely-, név- és tárgymutató, rövidítések jegyzéke segíti a kötet használóját. A gyűjteményben szereplő 139 dokumentum az 1945-1962 évek közötti időszakot fogja át. A dokumentumok kiválasztása és három fejezetbe történt csoportosítása olyan tematikai egységet igyekszik megvalósítani, amely reális képet ad a termelőszövetkezetek életének, fejlődésének alapvető kérdéseiről. A dokumentumok tartalma és csoportosítása szembetűnően mutatja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom dokumentált időszaka célját tekintve egységes, történeti folyamatában azonban egymástól sok tekintetben különböző szakaszokat ölel. A dokumentumok többsége levéltári anyag, megyei, járási, városi, községi párt- és állami szervektől származó jelentések, beszámolók, továbbá termelőszövetkezeti iratok. Mellettük helyet kaptak a kötetben a termelőszövetkezetek életéről szóló és a megyei lapban, termelőszövetkezeti híradókban megjelent tudósítások, riportok is. A kötet készítői arra törekedtek, hogy a megye termelőszövetkezeteiből minél több szerepeljen egy-egy témával a dokumentumfejezetek egyikében. A szövetkezetek nagy száma és a terjedelem korlátai azonban igen szűkre szabták e törekvés érvényesülését. A megye községeinek több mint a fele, a szövetkezetek nagy többsége nem szerepel önálló dokumentummal a kötetben. A könyv első fejezete „A termelőszövetkezeti mozgalom előhírnökei Hajdú és Bihar megyék369