Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hévvizi Sándor: Gyoma földrajzi köznevei

szept. 7.), 1926: „. .Bánomkerti lógerkertnek.. átengedése iránt.." (Gy. T. jk. 1926/177). Azonos a láger­rel. 1. ott. magtár maktár ,gabonatároló' - Telki-magtár. major ~ .uradalmi tanyacsoport' - 1864: „..Zsófia major.." (Pesty), 1873: „..a nagy állási ma­jorban.." (Gy. P. 1873. aug. 31.), 1877: „..Az őzedi majorhoz.." (Gy. P. 1877. máj. 13.), 1906: Póhalom major (T. 15). Az uradalmi, majorgazdaságnak, birtoknak az a része, ahol a birtokon dolgozó cselédek, alkalma­zottak, munkások laktak, ahol az istállók, gépműhely, magtár, szérűskertek voltak, s ahol maga az uraság, de méginkább az intézője vagy jószágigazgatója lakott. majorgazdaság ~ ,uradalmi földbirtok' - 1906: Póhalom major gazdaság (T. 15), 1906: Telki major gazdaság (T. 15), 1906: Zsófia major gazdaság (T. 15). A földbirtokosok birtoka, megművelt földterülete. majorközpont majorköszpont ,a legjelentősebb major egy birtokon belül'. Ha egy birtokon több major is volt, akkor közülük a legnagyobbat, a legjelentősebbet - ahol egy­ben a birtokos vagy még inkább az intézője lakott - nevezték így. malom — ,gabonaőrlő-hely' - 1852:,,.. A Város egygyes és kettős malmánál.. elárvereztetni fog (Gy. P. 1852. máj. 9.), 1932: „.. A Napnyugati vendéglőtől az Iványi malomig.." (Gy. T. jk. 1932/89). Az az épület, ahol a gabonát megőrlik. mező ~ .legelő' Erre a földrajzi köznévre Gyomán nincs példa a földrajzi nevek között. mocsár — ,vizenyős, lápos, gyakran nádas terület'. Gyoma földrajzi nevei között nincs rá példa, azonban mint köznév ismert. nyilas — 1. ,pars rata, pars sorté obtenta - agri communis divisi' (OklSz. 2. jel., Kázmér 36), 2. .földterület' - 1873 : ,,.. khnyilason egy fertály nyilasa." (Gy. P. 1873. máj. 12.), 1877: „. .különösen a köles feneki nyilasokon.." (Gy. P. 1877. júl. 15.). Az elnevezés igen régi. A gyomai adatközlők egyike sem ismerte a földrajzi köznév 1. jelentését, tudniillik, hogy a név a nyí/húzással való sorsolással, illető­leg valamely földnek (földközösségben lévő földnek) ilyen sorsolással való elosztásával kapcsolatos. Az adatközlők a földrajzi köznévnek csak a 2. jelentését, földterület' ismerték. nyomás ~ Jegelő' - 1832: „..Ezeken felül az úgy nevezett Liba nyomás." (Urb. ir.), 1853: „..A Granariumi nyomásra.." (Gy. P. 1853. okt. 30.). oldal ódal ,egy bizonyos terület vagy falu egyik vagy másik része, fele' - 1864: „..az alsó rész, Fegyverneki oldalnak is neveztetik.." (Pesty), 1927: „..Körösoldali és Mirhóháti sertéstartó gazdák kérelme.." (Gy. T.jk. 1927/43). országüt — ,fontosabb, községeket összekötő, közlekedési út' 1832: „..A Ványai és Ladányi ország utak.." (Urb. ir.), 1852: „.. A Csepüskert közi régi ország út.." (Gy. P. 1852. febr. 29.), 1890: ,,..az orosházi országútra.." (Gy. T.jk. 1890/111). őrház ~ 1. ,vasúti őrház', 2. .gátőrház' - Gyomai-őr/wz, 3. ,csatornaőrház' - Csatorna-őr/jife. örvény örvíny ,a folyóvíz forgómozgása' - 1864: „..Nagy örvény a német zug elején.." (Pesty), 1864:,,.. Disznós örvény, a Hosszúfok csúcson.." (Pesty). Ezek az örvények a múlt század végén, ami­kor a Köröst szabályozták, eltűntek, megszűntek. ösvény ösvíny 1.,erdei gyalogút', 2. ,csapás, gyalogút, kocsiút a nádasban?', 3. ,tiszta, nyílt felületű víztükör, víziösvény a csónakok számára a nádasban?' - 1475: „..keletről a Nyárösvény folyó válasz­totta el Csudabaliát Póhalomtól.." (Kar. II. 73). A gyomai adatközlők csak az 1. jelentését ismerik ma már ennek a földrajzi köznévnek. Mivel ezen a környéken régebben sok volt a mocsaras, vizenyős te­rület, ezért a 2. és a 3. jelentés valószínűsége nagyobb. Tekintettel arra, hogy ezen jelentésekre több példát nem tudunk felhozni, ezért kérdőjeleztük meg. park — ,kastély, kúria körül ültetett fás, bokros díszkert' (Somogy 40). Ezen túlmenően a gyo­maiak így nevezik a községben lévő, gondozott, fás, bokros, füves, virággal díszített területet is. parlag parlag: pallag .műveletlenül hagyott földterület'. Mint földrajzi köznév használt és ismert, azonban földrajzi névben nem fordul elő. part — 1. ,kicsit magasabb, enyhén kiemelkedő terület' - Szikes -part, 2. ,álló vagy folyóvíz 364

Next

/
Oldalképek
Tartalom