Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hévvizi Sándor: Gyoma földrajzi köznevei

GYOMA FÖLDRAJZI KÖZNEVEI HÉVVÍZI SÁNDOR Földrajzi neveink szervezett összegyűjtése mintegy másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött meg. Az úttörés, az útmutatás érdeme a Zala megyeieké, akik elsőként tették közzé gyűjtésük eredményét egy nagy kötetben (Zala megye földrajzi nevei. Zalaegerszeg, 1964). Követték őket a Somogy megyeiek (Somogy megye földrajzi nevei Bp., 1974), s ma már az egész országban folyik a gyűjtés, tudomásunk szerint három megye kivételével. Ezen megyék egyike volt eddig Békés megye is, de ebben az évben mi szintén hozzákezdünk ehhez a nagyszabású feladathoz, éppen úgy, mint ahogyan a másik két megyében is megtették már az előkészületeket. A fentebb említett két vaskos köteten kívül már eddig is jelentek meg kisebb területet átfogó, földrajzi neveket tartalmazó gyűjtések. Hogy csak néhányat ragadjunk ki a sorból - Mező András: A baktalórántházi járás földrajzi nevei. Nyíregyháza, 1967.; Inczefi Géza: Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata (Makó környékének földrajzi nevei alapján). Bp., 1970.; Heves megye földrajzi nevei I. Az egri járás; Heves megye földrajzi nevei II. A füzesabonyi járás (Közzétette: Pelle Béláné 1970 illetve 1975-ben) stb. Mi az, ami nálunk Békés megyében is indokolttá teszi a földrajzi nevek összegyűjtését? Elsősorban az, hogy a földrajzi elnevezések száma rohamosan fogy. Megkezdődött ez a folyamat már a múlt század végén a folyók (Körös, Berettyó) szabályozásával, a mocsarak (Kis- és Nagy-Sárrét) lecsapolásával. Erőteljesen folytatódott a felszabadulás után, mivel a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gépi művelés lehetővé tette az összefüggő, nagyobb területek megmunkálását. Ez ugyanis azt jelenti, hogy igen sok dűlőutat beszántottak, az erek, vízfolyások medrét elegyengették, művelés alá fogták. Megszűntek a kisparaszti földbirtokok, a tanyák legtöbbjét lakóik felszámolták, s ezek eltűnésével a földrajzi elnevezések száma meg tovább csökkent. Az a jelentős társadalmi változás, amely népünk felszabadulás utáni életében szükségszerű volt (kollektivizálás), s amely gazdasági területen a gyarapodást, az előrelépést jelentette - a földrajzi neveknél ellenkező előjelű eredményt hozott, számukat nagymértékben visszaszorította. Különösen jellemző ez a folyamat a mi megyénkre, amely sík területénél fogva egyébként is kevesebb fogódzót nyújt a táj, a tájegység részeinek az elnevezésére, mint a változatosabb domborzatú megyék esetében. Indokolttá teszi a gyűjtőmunkát az is, hogy a megyénkben meginduló gyűjtés egy jó ügyet szolgáló országos mozgalom szerves része. Ezzel kapcsolatban van az, hogy a helynevek összegyűjtése révén a megyére vonatkozó kulturális ismereteink is igen nagymértékben gyarapodnak. Bár a földrajzi nevek összegyűjtésének elsődleges célja nyelvészeti vonatkozású - maguknak a neveknek a megmentése, rögzítése, megőrzése az utókor számára - ezekből a névtani gyűjteményekből azonban nemcsak a nyelvészet tár fel új összefüggéseket, hanem nagyon sok új adattal gazdagodik a településtörténet, részletes tényanyagot kap a helytörténet, de ugyancsak jól hasznosíthatók a helynevek a néprajz, a művelődéstörténet, a növény- és állatföldrajz számára is. Ugyanakkor előbukkanhatnak olyan emlékek is, amelyek a régészetet, a régészeti topográfia eddigi ismereteit egészítik ki. Megyénkben a földrajzi nevek gyűjtésének már vannak bizonyos előzményei. A megye önálló közigazgatású településeiből mintegy húszban folyt már gyűjtés. Ezek részben szakdolgozatok, részben pályaművek voltak, Gyoma, Kardoskút (Vásárhelyi-puszta), Mezőberény, Tótkomlós, Vésztő földrajzi nevei pedig már nyomtatásban is megjelentek. Gyoma ki.il— és belterületének helyneveit a Gyomai tanulmányok című kötet számára gyűjtöttük 358